Újabb uniós százmilliók áramlanak Simonka György köréhez

A Fidesz politikusa áll a medgyesegyházi beruházás mögött. Egy nap alatt döntöttek félmilliárd sorsáról.

Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Lázár János kancelláriaminiszter, amikor néhány hónapja bejelentette, hogy 2017 az uniós támogatások kifizetésének éve lesz. A jelek szerint a brüsszeli forrásokat, ha törik, ha szakad, le kell hívni – a cél elérésében az sem jelenthet akadályt, ha olyan cégeket juttatnak hatalmas összegekhez, amelyek tulajdonosi körében végrehajtás vagy büntetőeljárás zajlik. Ugyanakkor a fideszes érintettség előnyt jelenthet. Ezt támasztja alá az, hogy miközben Simonka György országgyűlési képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folyik, a politikus köre különös körülmények között jut újabb uniós százmilliókhoz.

Lapunk kiderítette, hogy a kormánypárti képviselőhöz több szálon is kötődik az a társaság, ami 450 millió forint uniós pénzt kap arra, hogy Medgyesegyházán ipari parkot létesítsen. Brüsszel az összeget a terület- és településfejlesztési operatív program (Top) forrásaiból biztosítja, amelynek célja a falvak, városok gazdasági és szociális fejlesztése. A közel félmilliárd forintos támogatás nyertese a Medgyesegyházi Ipari Park Kft., amelynek figyelemre méltó tulajdonosi szerkezete van.

A tavaly bejegyzett társaság a helyi önkormányzat mellett két cég birtokában van, mindkettőben megtalálhatók Simonka György rokonai és bizalmasai. Egyike a szóban forgó társaságoknak az a mára 11 végrehajtási eljárással terhelt Paprikakert Tész Kft., ami feltehetően érintett a Központi Nyomozó Főügyészség által Simonka György környezetében folytatott vizsgálatban. Utóbbi vállalkozásnak egyébként korábban maga a fideszes politikus is tagja volt. Ám ennél érdekesebb, hogy egy olyan személy is tulajdonosa a kft.-nek, aki Simonka György üzlettársa egy másik, mára felszámolás alá került cégben, s akiről korábban megírtuk, hogy előzetes letartóztatásba helyezték a hatóságok a Simonka-üggyel összefüggésben. Egyébként az eljárásnak 11 gyanúsítottja van.

Az ipari parkra szánt közel félmilliárd forintos összeg mellett megemlítendő, hogy a Top-pályázatok keretében Pusztaottlaka – ahol Simonka György korábban polgármester volt – is komoly összeget kap. A néhány száz fős település 600 millió forintot nyert a helyi vadaspark „élményközpontúvá” fejlesztésére. A korábban szintén a kormánypárti képviselőhöz köthető cég egyébként már egy pusztaottlakai állatsimogató létesítésére is nyert pályázati pénzt.

Ugyanakkor nemcsak a csillagászati összegű brüsszeli pénzek kiosztása érdekes, hanem az is, ahogyan februárban döntést hozott a pályázatokról a Békés Megyei Önkormányzat területfejlesztési bizottsága. Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz-többségű testület mindössze egyetlen nap alatt, a pályázatok részletes ismerete nélkül hozott döntést a pénzek szétosztásáról. Az öttagú grémiumból négyen szavaztak, egy képviselő tartózkodott, utóbbi a szocialista Varga Zoltán volt. Megkeresésünkre a politikus elmondta, az elbírálás előtt egy nappal értesítették róla, hogy dönteni fog a testület a több mint négyszáz pályázatról. A szavazás napján kizárólag a pályázatok címeit látták a döntéshozók. Ez pedig a politikus szerint azt jelenti, a Fidesz-többségű testület nem is tudja, hogy az összesen 18,3 milliárd forint uniós támogatást pontosan milyen pályázatokra osztotta ki.

Szerettük volna az ügyben megszólaltatni a bizottság elnökét, Ruck Mártont (Fidesz), de nem tudtuk utolérni. Szerepe azért sem elhanyagolható az ügyben, mert korábban ő volt a fejlesztési igazgatója a mára szintén pusztaottlakai, mellesleg felszámolás alatt álló Simba Hungary Kft.-nek, amelynek Simonka György a tulajdonos-ügyvezetője volt, vagyis jó ismerős a két politikus. Így tehát különösen pikáns, hogy Ruck Márton volt az elnöke a pályázati pénzekről döntő grémiumnak.

Ráadásul a szavazás körülményei sem egyedülállók. Két hete számoltunk be arról, hogy Nógrád megyében hasonló szisztémával, mindössze két nap alatt döntöttek 23,3 milliárd forint Top-pénz sorsáról. Noha a képviselők betekinthettek a pályázatokba, a számítógéphez nem nyúlhattak, helyettük egy hivatalnok görgette az egeret. Mindemellett a legtöbb ellenzéki képviselő – a rövid határidő miatt – el sem tudott menni a betekintésre, tehát úgy zajlott le a szavazás, hogy valójában nem tudták, mit tartalmaznak a pályázatok. A hab a tortán maga a szavazás volt, ott ugyanis azzal szembesültek a jobbikos és a szocialista képviselők, hogy az előterjesztésben csak kódok vannak. – A szavazás tehát úgy zajlott, hogy megkérdezték, támogatják-e a Top 1.32.38.19-es számú pályázatot – anélkül, hogy bárki tudta volna a teremben, az pontosan mit tartalmaz. A kormánypártiak pedig nyomták a gombot – mondta az egyik ellenzéki képviselő.