A kisgyóni turistacentrum a Fejér megyei természetjárás egyik legnépszerűbb központja volt, amíg az állami Nemzeti Sportközpontok (NSK) két éve birtokba nem vette a területet fejlesztés céljából. Azóta azonban csak pusztul a környék: mindent felver a gaz, az épületekről lelopták a fémrácsokat, nincs közvilágítás. Nem csak a bakonyi turistaházakkal akad gond: a 2013-ban meghirdetett Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program (TÖP) részeként öt szálláshelyet tervezett felújítani a kormány, ám a mai napig sehol nem történt egy kapavágás sem. A költségvetésből eddig 2,350 milliárd forintot biztosítottak a programra, valamint 2018-ban további egymilliárdot terveznek elkölteni, miközben az idei évre tervezett második ütem sem kezdődött még el.
A probléma gyökere mindegyik helyszínen a koncepciótlanság, illetve a megoldatlan jövőbeli működtetés.
Felújításra vár a kisgyóni mellett a Hidegkúti turistaház a Mátrában, a Balaton-felvidéken az egykor népszerű Rodostó turistaház, a Lajos-forrásnál álló Dreher-villa, valamint Galyatetőn a Vasas Síház. – Fogalmam sincs, minden még a kinevezésem előtt volt – nyilatkozta lapunknak Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos, miért nem történt semmi 2014 óta. 2016-os kinevezése is azért történt, hogy végre elkezdődjenek a fejlesztések – jegyezte meg. – Sokáig nem tudtam, mi a dolgom. Minden hozzám tartozó területen viszont örültek, hogy van egy ember, akihez fordulhatnak – jellemezte a mostoha feladatot, amit elvállalt.
Mivel sehol sem eldöntött, hogy ki és milyen formában fogja működtetni a felújított ingatlanokat, milyen vendégszámmal terveznek és milyen szolgáltatásokkal, így végleges tervekig sem jutott el az NSK – tudtuk meg a program szakmai partnereként közreműködő Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) munkatársaitól azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a késedelmek hátterében. Például a Dreher-villa esetében a felmérés kiderítette, hogy nincs vezetékes víz, emellett a falakat könnyező gomba támadta meg, így könnyen elképzelhető, hogy le kell bontani mindent. Eközben a Vasas Síháznál minden folyamat áll, ugyanis sok szálláslehetőség van a környéken, és nem lenne gazdaságos az üzemeltetése. Hogy miért pont ezeket a házakat választották ki, azt Révész Máriusz sem tudta megmondani.
A már említett Kisgyón esetében a kormánybiztos is meggyőződött róla, hogy csak romlottak az állapotok a turistaegyesületek távozása óta. Érthetetlennek nevezte, hogy miért vette el az NSK a kulcsokat. – Mi lett a már korábban megítélt forrásokkal? – kérdeztük a kormánybiztost, de nem tudott választ adni, csak azt erősítette meg, hogy jelenleg egymilliárd forintos a keretük. Kerestük az NSK-t is a hiányzó több mint 1350 millió forint kapcsán, azonban nem ez volt az első ügy, amelyben válaszra sem méltatták lapunkat. Azt sem árulták el, mi alapján választották ki a turistaházakat. A témára rálátó forrásaink úgy vélik, azért sem haladtak a projektek, mert a Nemzeti Turisztikai Ügynökség számára túlságosan kis hal a természetjárás, a programért felelős Nemzeti Sportközpontoknak is sokadrendű feladata, hogy a turistaházakkal haladjon, hiába állnak rendelkezésre milliárdok.
A fejlesztések hatalmas csúszása kapcsán Révész Máriusz párhuzamot vont azzal, hogy a kormány 2014-ben szakmai szervezetekkel a stratégiai kerékpárút-fejlesztéseket is meghatározta, amelyek közül alig valósult meg valami. Eközben közel ezer kilométer kerékpárút épült vidéken uniós forrásokból az önkormányzatok által, de nem a koncepció szerint. A turistaházak esetében az állami erdészetek is rengeteg házat újítottak fel, de a főprojekt nem haladt. A kormánybiztos abban bízik, sikerül elérnie az érintett felekkel, hogy legalább idén megkezdődjön a munka Rodostó, Kisgyón és a hidegkúti turistaház esetében. A Vasas Síházat ki szeretnék venni a programból, mert nem lenne gazdaságos az üzemeltetés – tette hozzá. – Ha úgy működne minden, mint a spanyol El Caminón, akkor megérné, de nincs túrázó – mondta Révész Máriusz. Az egyik kisgyóni kulcsosházat korábban fenntartó egyesület tagja lapunknak elmondta, hogy „ez a fajta turistaszolgáltatás üzleti alapon nem működtethető”.
Bár a jogszabályok értelmében a Magyar Természetbarát Szövetségnek kellene átvennie és üzemeltetnie az elkészülő turistaházakat, a szervezet épp azt kívánja kezdeményezni, hogy ez kikerüljön a kapcsolódó kormányrendeletből. A szövetség „nem arra való”, hogy turistaházakat üzemeltessen, ehhez sem megfelelő tapasztalat, sem erőforrások nincsenek – mondták lapunknak az MTSZ munkatársai. Beszédes a Galyatetői Turistacentrum helyzete is, ami az egyetlen MTSZ által üzemeltetett szálláshely: 2015-ben indult működése óta stabilan veszteséges, tavaly 18 millió forintot bukott rajta a szövetség. A turisták nem ott keresnek szállást, inkább az étterem miatt fordulnak meg a helyen – tették hozzá az természetbarátoknál.
– Nem kell a turistaházaknak nyereségesnek lenniük – hangoztatta több alkalommal is a TÖP kapcsán Révész Máriusz. Tette ezt legutóbb egy hónapja Kisgyónon is, ahol egyeztetést tartottak a házak helyzetéről. Kérdésünkre, hogy akkor ez bombaüzlet-e, hiszen a veszteség nem az üzemeltetőt terhelné, már óvatosabban fogalmazott: – Ha szükségét látom, akkor a színházak támogatásához hasonlóan a turistaházaknál is sor kerülhet ennek előterjesztésére.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a cél a turistaházak hosszú távú, önfenntartó működési kereteinek biztosítása, aminél inkább csak az induláshoz adnának állami segítséget. A szolgáltatásokat olyan árszínvonalon tartaná megfelelőnek, hogy egy többgyerekes alsó középosztálybeli család akár havonta egyszer elmehessen. Különösen a kiránduló gyerekek számát szeretnék növelni, akik elköteleződhetnek a túrázás iránt, így felnőttként is visszatérnének. Munka akad bőven, ugyanis még egyetlen közbeszerzést sem tudtak kiírni.
„Ha egyszer már felmásztunk egy magas csúcsra, akkor legközelebb ne a lankákat akarjuk megmászni” – mondta Orbán Viktor 2013-ban, amikor Dobogókőn megállapodást írt alá Garancsi István MTSZ-elnökkel a turistaházak felújításáról és az Országos Kéktúra útvonalának fejlesztéséről. Ez a mentalitás jól szemlélteti: mintha a megállapodáshoz próbálták volna igazítani az ezerarcú hazai turisztikai fejlesztési igényeket. Orbán azt ígérte, hogy a „kötélbarátja” által vezetett MTSZ az állami tulajdonban lévő területeket, létesítményeket megkaphatja (ebből azóta nem kérnek), valamint azok felújítását, karbantartását is támogatja a kormány (ez pedig négy éve nem realizálódott). Hozzátette azt is, amit Révész Máriusz is hangoztat: nem az a lényeg, hogy a turizmusban minél nagyobb gazdasági haszonra tegyünk szert, hanem az, hogy erdőink mindenki számára bejárhatók és hozzáférhetők legyenek. (MN)
