A klímaváltozás nem tündérmese, emberek tömegei halnak meg vagy menekülnek el otthonukból a felmelegedés következtében – figyelmeztette szerdán Amerikát az Európai Parlament elnöke.
Antonio Tajani még visszafogottan üzent a globális felmelegedést kínai hoaxnak tartó Donald Trumpnak, de Gebru Jember Endalew etióp diplomata például már árulást emlegetett az Egyesült Államok kihátrálása kapcsán, szerinte Trump a legsérülékenyebb és az időjárási változásoknak leginkább kitett országokba rúg bele, ha kilép az egyezményből.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője pedig úgy látja, az amerikai elnök egyszerűen nem is teheti meg, hogy kilépjen a 2015-ben elfogadott megállapodásból – ha mégis ezt gondolja, akkor nem ismeri az egyezmény részleteit, hiszen évekbe telne, amíg az Egyesült Államok visszamondhatja minden korábbi vállalását – írja az al-Dzsazíra.
A nemzetközi közösséget szerdán sokkolta a hír, hogy Trump kiléptetné az Egyesült Államokat az egyezményből. Az Axios hírportál meg nem nevezett, de a döntést állítólag közvetlenül ismerő forrásokra hivatkozva írt az amerikai visszalépés tervéről. A Fehér Ház nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, és maga Trump sem sietett eloszlatni a homályt. „Döntésemet a párizsi egyezményről néhány napon belül bejelentem. Tegyük ismét naggyá Amerikát!” – állt szerdai Twitter-üzenetében.
Az elnököt ráadásul 22 republikánus szenátor is kilépésre biztatja. Ha valóban így dönt, azzal kudarcra ítélheti a 195 ország, közöttük Szaúd-Arábia, Oroszország, Kína részvételével aláírt egyezményt: hiába vállalták a szuperhatalmak is, hogy legalább 2020-ig 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedés mértékét, ha a Föld egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként számon tartott Egyesült Államok nem foglalkozik a légszennyezés problémájával.
Ráadásul az egyik legfontosabb tag kihátrálása alááshatja a klímamegállapodásba vetett nemzetközi bizalmat is – erre már Niklas Höhne, a német klímakutató intézet vezetője figyelmeztetett. „A párizsi klímaegyezmény nagy vívmánya az volt, hogy minden ország támogatta. Az Egyesült Államok nélkül semmiképpen nem fog működni” – idézi a szakértőt az MTI.
Az egyezmény aláírói most szokatlan módszerrel próbálják sarokba szorítani Donald Trumpot: az Európai Unió és Kína ugyanis közös klímapolitikai nyilatkozattal készül a csütörtökön este Brüsszelben induló, 19. EU–Kína-csúcsra.
Angela Merkel német kancellár már délelőtt Berlinben találkozott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, Merkel pedig a megbeszélés után üdvözölte, hogy Kína tartja magát a korábbi klímavállalásokhoz. Hozzátette, a két ország a szabadkereskedelemtől kezdve az elektromobilitáson át az észak-koreai válság rendezéséig számos területen fejlesztheti együttműködését.
Ez pedig a klímaügynél is erősebb figyelmeztetés az éghajlatváltozással amúgy sem foglalkozó Trump-érának: a felek a tiszta energiára való átállás mellett várhatóan a multilateralizmus fontosságát is hangsúlyozni fogják, ami szakemberek szerint ugyancsak üzenetértékű a protekcionista kereskedelempolitikát pártoló amerikai elnök számára.
A klímamegállapodást sokan az Obama-elnökség egyik legnagyobb külpolitikai eredményének tartják: az Egyesült Államok vállalta, hogy 26-28 százalékkal csökkenti kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Ekkor Amerika a világ második legnagyobb szén-dioxid-termelőjének számított, de egy év alatt sikerült 2,6 százalékkal visszafognia a szennyezési értéket.
Ezt az eredményt teheti most semmissé Trump visszalépése. Az amerikai elnök már választási kampányában liberális felültetésnek nevezte az emberi tevékenységnek tulajdonított klímaváltozást, gúnyt űzve Obama azon kijelentéséből, hogy „a legfontosabb hosszú távú problémánk a globális fölmelegedés”. Megígérte a fosszilis tüzelőanyagok kutatásának és kitermelésének fokozását, a szénipar „újjáélesztését” és a párizsi egyezményből való kilépést is.
Hatalomra kerülése után az egyik első dolga volt arról dönteni, hogy a már említett amerikai környezetvédelmi hivatal dolgozói minden klímaváltozással kapcsolatos adatot, kijelentést töröljenek az EPA honlapjáról, a kutatók azonban kémregénybe illő módon európai szerverekre menekítették a megsemmisíteni próbált jelentéseket. Jellemző, hogy Trump megválasztása óta már az EPA élén is egy klímaváltozás-szkeptikus vezető állhat.
A környezetvédelem elleni hadjárat fontos állomása volt az is, amikor az elnök március 29-én éppen az EPA székházában írta alá a Dekrétum az energetikai függetlenségről címet viselő rendeletet, amellyel eltörölte Obama 2013-ban foganatosított klímavédelmi intézkedéseit. Eltörölte például a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának felső határát, feloldotta az eddig bezáratott szénerőművekre kimondott zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére vonatkozó moratóriumot, és engedélyezte a hidraulikus repesztéses technikával megvalósuló olajkitermelést.
Az elnöki rendeletet több amerikai állam és város is elutasította. Jerry Brown, Kalifornia és Andrew Cuomo, New York kormányzója a közleményben leszögezte: „a kormányzattal vagy nélküle, de szövetségeseinkkel a világban továbbra is kíméletlenül küzdünk majd a klímaváltozás ellen és jövőnk védelméért”. A két politikus közölte: álláspontjuk szerint az elnöki döntés „mélységesen elhibázott, és megbotránkoztatóan figyelmen kívül hagyja a tudomány alapvető megállapításait”.
Ugyanakkor az amerikai piacon is komoly következményei lehetnek Donald Trump most tervezett visszalépésének: a párizsi egyezmény mellett eddig olyan óriások álltak ki, mint az Apple, a Tesla, a JP Morgan vagy a General Electric. A Tesla-vezér Elon Musk kijelentette, hogy ki fog lépni az elnök gazdasági tanácsadó testületéből, ha Trump felmondja az egyezményt – írja az Index.
