Klímaháború: egyre forróbb a talaj Trump lába alatt

Kínai megállapodással és kemény üzenetekkel próbálják rábírni Donald Trumpot: ne lépjen ki a párizsi klímamegállapodásból.

Az egyezmény aláírói most szokatlan módszerrel próbálják sarokba szorítani Donald Trumpot: az Európai Unió és Kína ugyanis közös klímapolitikai nyilatkozattal készül a csütörtökön este Brüsszelben induló, 19. EU–Kína-csúcsra.

Angela Merkel német kancellár már délelőtt Berlinben találkozott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, Merkel pedig a megbeszélés után üdvözölte, hogy Kína tartja magát a korábbi klímavállalásokhoz. Hozzátette, a két ország a szabadkereskedelemtől kezdve az elektromobilitáson át az észak-koreai válság rendezéséig számos területen fejlesztheti együttműködését.

Ez pedig a klímaügynél is erősebb figyelmeztetés az éghajlatváltozással amúgy sem foglalkozó Trump-érának: a felek a tiszta energiára való átállás mellett várhatóan a multilateralizmus fontosságát is hangsúlyozni fogják, ami szakemberek szerint ugyancsak üzenetértékű a protekcionista kereskedelempolitikát pártoló amerikai elnök számára.

A klímamegállapodást sokan az Obama-elnökség egyik legnagyobb külpolitikai eredményének tartják: az Egyesült Államok vállalta, hogy 26-28 százalékkal csökkenti kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Ekkor Amerika a világ második legnagyobb szén-dioxid-termelőjének számított, de egy év alatt sikerült 2,6 százalékkal visszafognia a szennyezési értéket.

Ezt az eredményt teheti most semmissé Trump visszalépése. Az amerikai elnök már választási kampányában liberális felültetésnek nevezte az emberi tevékenységnek tulajdonított klímaváltozást, gúnyt űzve Obama azon kijelentéséből, hogy „a legfontosabb hosszú távú problémánk a globális fölmelegedés”. Megígérte a fosszilis tüzelőanyagok kutatásának és kitermelésének fokozását, a szénipar „újjáélesztését” és a párizsi egyezményből való kilépést is.

Hatalomra kerülése után az egyik első dolga volt arról dönteni, hogy a már említett amerikai környezetvédelmi hivatal dolgozói minden klímaváltozással kapcsolatos adatot, kijelentést töröljenek az EPA honlapjáról, a kutatók azonban kémregénybe illő módon európai szerverekre menekítették a megsemmisíteni próbált jelentéseket. Jellemző, hogy Trump megválasztása óta már az EPA élén is egy klímaváltozás-szkeptikus vezető állhat.

A környezetvédelem elleni hadjárat fontos állomása volt az is, amikor az elnök március 29-én éppen az EPA székházában írta alá a Dekrétum az energetikai függetlenségről címet viselő rendeletet, amellyel eltörölte Obama 2013-ban foganatosított klímavédelmi intézkedéseit. Eltörölte például a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának felső határát, feloldotta az eddig bezáratott szénerőművekre kimondott zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére vonatkozó moratóriumot, és engedélyezte a hidraulikus repesztéses technikával megvalósuló olajkitermelést.

Az elnöki rendeletet több amerikai állam és város is elutasította. Jerry Brown, Kalifornia és Andrew Cuomo, New York kormányzója a közleményben leszögezte: „a kormányzattal vagy nélküle, de szövetségeseinkkel a világban továbbra is kíméletlenül küzdünk majd a klímaváltozás ellen és jövőnk védelméért”. A két politikus közölte: álláspontjuk szerint az elnöki döntés „mélységesen elhibázott, és megbotránkoztatóan figyelmen kívül hagyja a tudomány alapvető megállapításait”.

Ugyanakkor az amerikai piacon is komoly következményei lehetnek Donald Trump most tervezett visszalépésének: a párizsi egyezmény mellett eddig olyan óriások álltak ki, mint az Apple, a Tesla, a JP Morgan vagy a General Electric. A Tesla-vezér Elon Musk kijelentette, hogy ki fog lépni az elnök gazdasági tanácsadó testületéből, ha Trump felmondja az egyezményt – írja az Index.