Könyvben hív tetemre a hazai értelmiség

Hegymenet címmel közérthető látleletet készítettek Magyarországról.

Balázs Zoltán politológus, közgazdász szerint ez a könyv nem feltétlenül megoldásokat nyújt, hanem arra hívja fel a szakemberek figyelmét, hogy keressék meg saját területeiken a problémákat. Stefano Bottoni történész úgy látja, ez a könyv súlyos látlelet és tetemre hívás a lesajnált értelmiség részéről. A politológus Tóth Csaba úgy véli: a kötet megmutatja: az általában csak akadémiai közegben mozgó emberek, tudósok tudnak közérthetően írni. Tapasztalata szerint az adatolt, szűk közegnek szóló tudományosság nagyon elkülönült a közbeszédtől, ami pedig ezzel párhuzamosan elbutult; ez a kötet viszont érthető érveket szolgáltat.

Jakab András úgy foglalta össze a kötet szerzőinek irányultságát, hogy mind nyugatos, intézményekben hívő szakemberek. Tóth szerint ez a meghatározás bárhol máshol alapvetően semleges pozíciót jelölne, itthon azonban már ezzel ellenzékiként jelölik meg a szerzőket. Balázs Zoltán rögtön tiltakozott: ő nem tartja magát nyugatosnak, szerinte az ilyen meghatározással tesszük magunkat igazán keletre. Stefano Bottoni szerint a mai Nyugat már nem az az egységes, fejlődő Nyugat, amiről a nyolcvanas években képet alkotott a magyarság: Dél-Olaszországnak például egy az egyben vége. Tóth Csaba erre reagálva elmondta: a mai középiskolások azért szerinte pontosan tudják, hogy mi az a Nyugat, amire ők vágynak.

A vita második részében Chikán Attila közgazdász arról beszélt, hogy a legtöbb fontos gazdasági mutató vonatkozásában le vagyunk maradva, leszámítva pár makromutatót, amelyek a kormány cselekvési terét növelték. Csaba László akadémikus szerint a könyv tanulsága az, hogy kiderül: nincs olyan, hogy gazdaság, meg politika, hanem részterületek vannak, amelyekben a terület szakértői kórképet adnak. Ami pedig meglepő, hogy a problémák rendkívül hasonlók mindegyik területen: a vezetés „sámánista” politikát követ, olyan vezetőket nevez ki, akik alig tudnak valamit az adott szakágról.

Az MTA közleménye

Nem igaz az az állítás, hogy a „Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon” című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban.

Az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsághoz nem érkezett olyan pályázat, amely támogatást igényelt volna a kötet kiadásához. Éppen ezért a kötet tudományos megmérettetése ezen a módon nem történt meg, annak tartalma nem került az MTA látókörébe.

Ugyancsak ezért nem született akadémiai döntés a kiadvány támogatásáról és kiadásáról, ezért ebben az MTA főtitkára sem vehetett részt. Az MTA főtitkára semmilyen utasítást nem adott senkinek a könyv kiadására vagy támogatására vonatkozóan.

Az MTA és annak minden vezetője fontosnak tartja a magyar társadalommal kapcsolatos tudományos kutatások támogatását, ezt rendszeresen végzi, és az eredményekről a nyilvánosságot is folyamatosan tájékoztatja.