Lévay Miklós: Alapjaiban rossz a lex CEU

Maradandó értéke a rendelkező résznek van – jelentette ki.

MN
2017. 06. 15. 8:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felsőoktatási törvény módosítása alapjaiban rossz, ezért alaptörvény-ellenes – így értékelte Lévay Miklós volt alkotmánybíró az utólagos normakontrollra váró jogszabályt a Hír TV Newsroom című műsorában.

Az egyetemi tanár többek között Sólyom Lászlóval közösen jegyzi az Alkotmánybíróságnak címzett írásos jogi véleményt, amelyben tételesen levezetik, hogy miért kellene a testületnek megsemmisítenie a lex CEU-t. Lévay Miklós szerint az AB majdani döntése mellett az indoklása lesz maradandó.

„Egy alkotmánybírósági döntésben persze az érintettek felől nézve a legfontosabb a rendelkező rész: alaptörvény-ellenes, elutasítom vagy visszautasítom. De maradandó értéke a rendelkező résznek van, amelyben az indokolást olvashatjuk. Tehát nagyon megnézném az indokolást, és nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy nem érdekelne, hogy kik írták” – fogalmazott Lévay.

A június 12-ei beadványt Szente Zoltán egyetemi tanár is aláírta. A jogi vélemény szerint a CEU-törvény sérti az egyetemi autonómiát, korlátozza a tudományos kutatáshoz, tanításhoz és tanuláshoz való jogot, továbbá csorbítja a jogállamiságot is. 

„Az egyetemi autonómia, illetve az annak biztosítására vonatkozó állami intézményvédelmi kötelezettség alkotmányos elveinek nincs olyan értelmezése, amely lehetővé tenné a kormány vagy az Országgyűlés számára az egyetemek működésének megszüntetésére is kiterjedő mérlegelési jogot. Egyetemi autonómia csak működő egyetemek esetén lehetséges” – olvasható a beadványban. A kormány által gyakran felhozott vád kapcsán megjegyezték: „Egy másik érv szerint a CEU nem létező képzések után ad ki (amerikai) diplomát, ami tudomásunk szerint ténybeli tévedés, mivel az ilyen okleveleket az amerikai New York Állam Oktatási Hivatala (New York State Education Department) által akkreditált intézményként, saját képzései után állítja ki.”

Végül megjegyzik azt is, hogy az amerikai alkotmány az oktatással kapcsolatos jogkörök gyakorlását nem ruházza a szövetségi kormányzatra, így nem köthetnek e tárgyban annak szervei nemzetközi szerződést. „Az európai jogi kultúrákban általános jogelv, a ( ) »senkitől sem várható el lehetetlen/senki sem kötelezhető lehetetlenre« elengedhetetlen része a jogállamiság elvének” – szögezik le. 

Áder János korábban nem talált alkotmányellenes részt a törvényben, ezért aláírta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.