Már nem kell Ázsiába mennünk, ha riksába akarunk ülni

Tuk-tuktól a Segwayig: a magyar főváros útjait is ellepték az új típusú városnéző túrák.

Az elmúlt években hasonlóan népszerű turistajármű lett a riksa, illetve motoros rokona, a tuk-tuk. Az angolból kölcsönvett szó eredetét kutatva Japánig kell mennünk: a dzsinrikisa szó ember által hajtott járművet jelent. Bár nem tűnik nagy találmánynak, a tizenkilencedik század hetvenes éveinek Japánját forradalmasította az új közlekedési eszköz. Csak egy ember kellett a működtetéséhez, az utazás pedig sokkal kényelmesebb volt, mint a kerék nélküli gyaloghintókban.

A riksa egész Ázsiában, illetve Dél-Afrikában is népszerű lett, a harmincas évekre azonban elavulttá vált, Japánban például csak a kiotói és tokiói gésanegyedekben maradtak fenn. Szingapúrban azonban nem csökkent a népszerűsége: 1929-ben itt fejlesztették ki a biciklis riksát. A második világháború után sok helyen betiltották a gyalogos által hajtott riksa működését, mivel a modernizálást szorgalmazó városi elitek a feudalizmus szimbólumát látták benne, a biciklis verzió azonban továbbra is népszerű maradt keleten.

Budapest utcáin is hasonló járművekkel találkozhatunk. A magyar szabályozás szerint ezek a sörbiciklihez hasonlóan kerékpárnak számítanak, és ennek megfelelően közlekedhetnek, semmiféle különleges engedélyeztetési eljáráshoz, szabályhoz nem kötik a működésüket. Persze itthon nem is személyszállító eszközként működnek, főleg turisták veszik igénybe őket a belvárosi szakaszokon, illetve szervezett városnézések alkalmával.

A riksák mellett Budapesten is feltűntek a motoros riksák, illetve thai elnevezés szerint tuk-tukok, amelyek szintén teljesen bevett közlekedési eszköznek számítanak a Távol-Keleten. A motoros háromkerekű, járművek neve az általuk kiadott hangból jön. A magyar szabályozás szerint motoros triciklinek számítanak, tehát a közúton is haladhatnak.

A múlt század elején népszerűek voltak azok a képeslapok, amelyek egy-egy város utcarészletébe zsúfolták bele a jövő megálmodott szállítóeszközeit: az egyik ilyenen az Országház körül magasvasút-pálya húzódik, az égen zeppelinek, repülők és egyszemélyes hőlégballonok cikáznak, az úton pedig autók, villamosok és motorkerékpárok kerülgetik egymást. Az elképzelt jelenet mai szemmel nem tűnik fantasztikusnak, de a lovas kocsik korában még elképzelhetetlennek tűnt.

Mi szoríthatja ki tehát a belváros utcáiról az egzotikus távol-keleti járműveket és a Segwayeket? Az egyik versenyző a már itthon is elterjedt mini-segway, amely gyakorlatilag ugyanazon az elven működik, mint a Segway, csak nincs kormánya. A legfuturisztikusabb megoldás pedig a valódi légdeszka lehet, egyenesen a Vissza a jövőbe című moziból: az elmúlt években egyre több cég kísérletezik azzal, hogy elkészítse a lebegő gördeszkát. Az eddigi kísérletek nem vezettek költséghatékony, minden környezetben jól működő eredményre. De ki tudja, mit hoz a jövő?