Pusztuljanak a sörbiciklik, takarodjanak a turisták?

A kocsmaként működő járművek tiltása illeszkedhet az egyre érzékelhetőbb európai turizmusellenes közhangulatba.

Pintér Bence
2017. 06. 23. 18:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beerbike, azaz a sörbicikli megjelenése óta a budapestiek egyik fő közellenségévé vált. Annak, aki lemaradt volna a modern turizmus legújabb fejleményeiről, leírjuk a jelenséget. Adva van egy régiesre formázott, szekér jellegű – a kresz szempontjából nem mellesleg biciklinek minősülő – jármű, egy józan kormányos, néhány sörcsap, illetve hat-tíz ember, akik egyszerre tekernek és isznak. Tehát röviden: kocsma és városnézés, kettő az egyben. Igaz, az utazók háttal ülnek a látnivalóknak, de ebbe most ne kössünk bele. A dolgot 1997-ben találta ki egy holland cég.

Eddig tartott az elméleti rész. Az empirikus megközelítésben azonban hamar kiütköznek a problémák, amelyek ezen a héten oda vezettek, hogy a VII. kerületi önkormányzat rendeletileg tiltotta be a lábbal hajtott kocsmák közlekedését, és a VI. kerület is hasonló lépéseket fontolgat. A legtöbbször a Hősök teréről induló, majd az Andrássy úton a belvárosba becsorgó sörbiciklik ugyanis elképesztő módon idegesítik a környékbelieket. Egy Andrássy úton dolgozó ismerősöm állítja, azért nem nyitnak ablakot, mert a részegen üvöltő, hőzöngő sörbiciklisek miatt perc nyugtuk sem lenne. Már úgy értve, hogy reggeltől estig. A borítékolható hangoskodás mellett a másik állandó vád, hogy a sörbiciklik népe a folyó ügyeit is az út mentén intézi, ott, ahol éppen rájön a szükség.

Az általunk megkérdezett sörbiciklis cégek vezetői persze teljesen más történetet mesélnek. Egyrészt szerintük minden hangoskodó-hőzöngő társaságra kilenc olyan jut, amelynek hatalmas élmény egy ilyen járműről megtekinteni a várost. Természetesen mindenféle közbotrányokozás nélkül. Másrészt leszögezték: a biciklik sofőrjeinek utasításba van adva, hogy csitítsák a vendégeket. Adott esetben akár fel is függeszthetik a túrát. A sörbiciklizésre egyébként sem szabad ittas állapotban érkezni. Harmadrészt többen is azt hangoztatják, a bulinegyedben sokkal nagyobb gondot okoznak a drogdílerek, akik teljesen nyíltan árulják a cuccot a Király utcában.

Az egész sörbicikli-mizéria valóban csak apró szelete a jelenségnek, amelyet mára joggal illethetünk brit invázió néven. Csarter- és fapados gépekkel könnyen elérhető, külföldi szemmel megdöbbentően olcsó a magyar főváros, amely a szórakozási lehetőségek széles skáláját kínáló bulinegyednek is köszönhetően a partituristák közkedvelt célpontja lett. Azon belül a legénybúcsús társaságok a legaktívabbak. A folyamat egy sor pozitív és egy sor negatív hatással jár. A szórakozóhelyek és a lakásukat különféle közösségi csatornákon-oldalakon keresztül kiadók jól járnak, a környéken élők és otthont keresők kevésbé. A sörbicikli körül kialakult felhajtás a legkönnyebben megragadható, emblematikus terméke az ebből a feszültségből táplálkozó frusztrációnak.

Schiwert-Takács László, az RTL Klub kreatívproducere nemrégiben írt cikket arról, hogy miért költözik el a belvárosból, ahol negyven évig élt: „Bulinegyeddé vált a belváros, és jól van ez így. Dübörög az este, már hétfőn vadászni kell egy asztalt a Fröccsteraszon. Az Erzsébet tér bokrai azonban különös dolgokat rejtenek. Bokáig áll az emberi ürülék és a húgy.” Csete Manek Gábor, több belvárosi hely – Lärm, Toldi, Dobrumba, Fogasház – tulajdonosa a sörbringákat is felhozta az Indexnek adott interjújában: „Az más kérdés, hogy mennyire hasznos konkrét kocsmatúrákat szervezni külföldieknek, vagy az a kurva beerbike, amit kitiltanék legszívesebben, mert a Dobrumba előtt van egy parkolójuk, és nem lehet megmaradni az üvöltő részegektől az étteremben. De biztos, hogy európai színvonalú, külföldieket vonzó város lett Budapestből.”

A sörbicikli és a sörbicikli betiltása így lesz szimbólum, ami az európai trendbe is illeszkedik. Amszterdamban 2017 elejétől állították le az ilyenek belvárosi közlekedését, ugyanott tavaly graffitikkal tiltakoztak a tömeges turizmus ellen. Összességében is megjelennek a turizmusellenesség hangjai. Berlinben neuköllni rapperlány küldi a francba a limbóhintós turistákat. Velencében tömegtüntetéseken tiltakoznak a várost ellepő turisták ellen, annyira, hogy a városvezetés kvóta bevezetését fontolgatja. Prága belvárosából tavaly nyáron kitiltották a Segwayeket. Barcelonában az év elején fogadták el a törvényt, amely megtiltja új hotelek létesítését a belvárosban.

Budapest még közel sem érte el azt a szintet, amelyet az említett városok. Míg az 1,6 milliós Barcelonába évente 32 millió, a 260 ezer lelkes Velencébe pedig egyes becslések szerint évi 25 millió látogató érkezik, addig a 2 milliós Budapest 3,5 millió vendéget fogadott 2016-ban. A turisták száma a magyar fővárosban évről évre növekszik. Teszünk is érte, hogy növekedjen: a Magyar Turisztikai Ügynökség pénteki sajtótájékoztatója szerint a jövő évi költségvetésben 53,5 milliárd forintra növekszik az ágazat költségvetési mozgástere, ami több mint duplája a 2017-es évinek, illetve hétszerese a hét évvel ezelőttinek.

Ehhez képest a sörbiciklik betiltása annyi, amennyinek látszik: csepp a tengerben. Igaz, olyan csepp, amely gyakran meglehetősen erős hullámokat vet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.