Pusztuljanak a sörbiciklik, takarodjanak a turisták?

A kocsmaként működő járművek tiltása illeszkedhet az egyre érzékelhetőbb európai turizmusellenes közhangulatba.

Pintér Bence
2017. 06. 23. 18:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beerbike, azaz a sörbicikli megjelenése óta a budapestiek egyik fő közellenségévé vált. Annak, aki lemaradt volna a modern turizmus legújabb fejleményeiről, leírjuk a jelenséget. Adva van egy régiesre formázott, szekér jellegű – a kresz szempontjából nem mellesleg biciklinek minősülő – jármű, egy józan kormányos, néhány sörcsap, illetve hat-tíz ember, akik egyszerre tekernek és isznak. Tehát röviden: kocsma és városnézés, kettő az egyben. Igaz, az utazók háttal ülnek a látnivalóknak, de ebbe most ne kössünk bele. A dolgot 1997-ben találta ki egy holland cég.

Eddig tartott az elméleti rész. Az empirikus megközelítésben azonban hamar kiütköznek a problémák, amelyek ezen a héten oda vezettek, hogy a VII. kerületi önkormányzat rendeletileg tiltotta be a lábbal hajtott kocsmák közlekedését, és a VI. kerület is hasonló lépéseket fontolgat. A legtöbbször a Hősök teréről induló, majd az Andrássy úton a belvárosba becsorgó sörbiciklik ugyanis elképesztő módon idegesítik a környékbelieket. Egy Andrássy úton dolgozó ismerősöm állítja, azért nem nyitnak ablakot, mert a részegen üvöltő, hőzöngő sörbiciklisek miatt perc nyugtuk sem lenne. Már úgy értve, hogy reggeltől estig. A borítékolható hangoskodás mellett a másik állandó vád, hogy a sörbiciklik népe a folyó ügyeit is az út mentén intézi, ott, ahol éppen rájön a szükség.

Az általunk megkérdezett sörbiciklis cégek vezetői persze teljesen más történetet mesélnek. Egyrészt szerintük minden hangoskodó-hőzöngő társaságra kilenc olyan jut, amelynek hatalmas élmény egy ilyen járműről megtekinteni a várost. Természetesen mindenféle közbotrányokozás nélkül. Másrészt leszögezték: a biciklik sofőrjeinek utasításba van adva, hogy csitítsák a vendégeket. Adott esetben akár fel is függeszthetik a túrát. A sörbiciklizésre egyébként sem szabad ittas állapotban érkezni. Harmadrészt többen is azt hangoztatják, a bulinegyedben sokkal nagyobb gondot okoznak a drogdílerek, akik teljesen nyíltan árulják a cuccot a Király utcában.

Az egész sörbicikli-mizéria valóban csak apró szelete a jelenségnek, amelyet mára joggal illethetünk brit invázió néven. Csarter- és fapados gépekkel könnyen elérhető, külföldi szemmel megdöbbentően olcsó a magyar főváros, amely a szórakozási lehetőségek széles skáláját kínáló bulinegyednek is köszönhetően a partituristák közkedvelt célpontja lett. Azon belül a legénybúcsús társaságok a legaktívabbak. A folyamat egy sor pozitív és egy sor negatív hatással jár. A szórakozóhelyek és a lakásukat különféle közösségi csatornákon-oldalakon keresztül kiadók jól járnak, a környéken élők és otthont keresők kevésbé. A sörbicikli körül kialakult felhajtás a legkönnyebben megragadható, emblematikus terméke az ebből a feszültségből táplálkozó frusztrációnak.

Schiwert-Takács László, az RTL Klub kreatívproducere nemrégiben írt cikket arról, hogy miért költözik el a belvárosból, ahol negyven évig élt: „Bulinegyeddé vált a belváros, és jól van ez így. Dübörög az este, már hétfőn vadászni kell egy asztalt a Fröccsteraszon. Az Erzsébet tér bokrai azonban különös dolgokat rejtenek. Bokáig áll az emberi ürülék és a húgy.” Csete Manek Gábor, több belvárosi hely – Lärm, Toldi, Dobrumba, Fogasház – tulajdonosa a sörbringákat is felhozta az Indexnek adott interjújában: „Az más kérdés, hogy mennyire hasznos konkrét kocsmatúrákat szervezni külföldieknek, vagy az a kurva beerbike, amit kitiltanék legszívesebben, mert a Dobrumba előtt van egy parkolójuk, és nem lehet megmaradni az üvöltő részegektől az étteremben. De biztos, hogy európai színvonalú, külföldieket vonzó város lett Budapestből.”

A sörbicikli és a sörbicikli betiltása így lesz szimbólum, ami az európai trendbe is illeszkedik. Amszterdamban 2017 elejétől állították le az ilyenek belvárosi közlekedését, ugyanott tavaly graffitikkal tiltakoztak a tömeges turizmus ellen. Összességében is megjelennek a turizmusellenesség hangjai. Berlinben neuköllni rapperlány küldi a francba a limbóhintós turistákat. Velencében tömegtüntetéseken tiltakoznak a várost ellepő turisták ellen, annyira, hogy a városvezetés kvóta bevezetését fontolgatja. Prága belvárosából tavaly nyáron kitiltották a Segwayeket. Barcelonában az év elején fogadták el a törvényt, amely megtiltja új hotelek létesítését a belvárosban.

Budapest még közel sem érte el azt a szintet, amelyet az említett városok. Míg az 1,6 milliós Barcelonába évente 32 millió, a 260 ezer lelkes Velencébe pedig egyes becslések szerint évi 25 millió látogató érkezik, addig a 2 milliós Budapest 3,5 millió vendéget fogadott 2016-ban. A turisták száma a magyar fővárosban évről évre növekszik. Teszünk is érte, hogy növekedjen: a Magyar Turisztikai Ügynökség pénteki sajtótájékoztatója szerint a jövő évi költségvetésben 53,5 milliárd forintra növekszik az ágazat költségvetési mozgástere, ami több mint duplája a 2017-es évinek, illetve hétszerese a hét évvel ezelőttinek.

Ehhez képest a sörbiciklik betiltása annyi, amennyinek látszik: csepp a tengerben. Igaz, olyan csepp, amely gyakran meglehetősen erős hullámokat vet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.