Mario Vargas Llosa: A CEU ügye a szabadságért folytatott harc része

A diákokból kritikusan gondolkodó polgárokat nevel az egyetem, amitől a hatalom fél – mondta az író.

Az eseményen azt igyekeztek körüljárni, hogy mi állhat a tudományos szabadság nemzetközi visszaszorulásának hátterében, ami leginkább Törökországban, Lengyelországban, Magyarországon, illetve napjainkban az Egyesült Államokban is megfigyelhető. Joan W. Scott, a Princeton professzora felelevenítette, hogy az akadémiai szabadság az úgynevezett nemzeti egyetemek kialakulásakor is korlátozódott. Míg akadémiai körökben megkérdőjelezhetetlen, hogy a haladó tudomány teljesen nemzetközi, addig ezek a „nemzeti egyetemek” kisebb-nagyobb mértékben nemzeti érdekek alá rendelt intézmények. Függési viszonyba kerülnek az állammal, például legtöbbször a támogatásuk is az állam által kijelölt célok megvalósulása mentén történhet, nem pedig az intézmény céljai és mérhető nemzetközi eredményei mentén. A függési viszony az aktuális kormányoknak kedvez, ugyanis nemcsak nemzeti, hanem politikai érdekek mentén is élhetnek a hatalommal. Egy ilyen rendszer elnyomhatja vagy igyekezhet minimalizálni a kritikát, ami gátja az eredményes kutatásnak, a tudományos haladásnak. A CEU helyzetére is reagálva Scott arra utalt, hogy a magánegyetemeket egyes országokban a nacionalisták ellenfélnek tekintik, ugyanis nincsenek szoros függési viszonyban, szabadabban fogalmaznak meg kritikát az általuk helyeselt iránnyal, elmélettel szemben.