Május 25-én lépett életbe az a német rendelkezés, amelynek értelmében bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a rendszeres heti vagy kétheti 45 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt nem szállodában, hanem a kamion fülkéjében tölti. A rendelkezést korábban Belgiumban és Franciaországban is bevezették. Néhány hete Belgiumban egyetlen hétvége alatt 113 ezer euró bírságot szabtak ki azokra a sofőrökre, akik a járművükben töltötték az éjszakát. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a lépést a burkolt piacvédelmi intézkedések újabb elemének tekinti, számos fórumon tiltakoztak ellene. Az egyesület szerint magyar vállalkozások százait, munkahelyek ezreit szüntetheti meg a rendelet.
Somogyi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára lapunknak elmondta: az említett országok, illetve az EU más tagállamai sem rendelkeznek olyan infrastruktúrával, hogy a rendeletet be lehessen tartani. – Több, mint 200 ezer közép-európai fuvarozó dolgozik Nyugat-Európában, hol talál ennyi ember szálláshelyet? A turistaszezonban ezek az országok egyébként is híján vannak a szállásoknak. Olyan hely pedig, ahol a megfelelő minőségű szállás mellett a gépjármű-vezetőre bízott százmilliós értékű árukészletet is őrizni tudnák, még Németországban is alig néhány van. A kamionokban nem véletlenül alakítottak ki magas komfortfokozatú fülkéket a gyártók. A sofőrnek gondoskodnia kell a szállított árukészlet biztonságos őrzéséről, hiszen ezért maga a fuvarozó cég is felel – mondja.
Somogyi Gábor szerint a szabályok bevezetése egyértelműen azzal a szándékkal történt, hogy kiszorítsák a keleti fuvarozókat az EU piacairól. A fuvarszervezések sajátos ritmusa mellett – amely nagyjából négyhetes ciklusokat jelent – lehetetlen megoldani, hogy egy gépkocsivezetőt hetente vagy kéthetente hazautaztassanak 45 órára. Helyben, szállodában viszont nem gazdaságos a pihenőidő eltöltése, a szállás, a parkolás és a szükség szerinti helyi utaztatás összköltsége ugyanis 3-5 százalékos fuvardíj növekedést indokolna.
– Számításaink szerint az intézkedés következtében a magyar fuvarozó vállalkozásoknak évente 21-37 milliárd forintnyi többletköltsége keletkezne, ez vállalkozásokra lebontva 3-6 millió forint többletkiadást jelent, ami számos kisvállalkozás végét jelentheti. Több fórumon tiltakoztunk, hazánk berlini nagykövetét is kértem, hogy tegyen lépéseket az érdekünkben. Javaslatunkra a magyar kormány is komoly diplomáciai intézkedéseket tett az ügyben, megkeresték a német közlekedési minisztert is. Megnyugtató választ egyelőre nem kaptunk, de az is igaz, hogy Németországból még nem érkezett olyan jelzés, hogy valamelyik gépkocsivezetőnket megbüntették volna azért, mert nem hotelben töltötte a pihenőidőt. De szerintem ez csak idő kérdése – taglalja.
A főtitkár szerint Nyugaton sokféle előítélet él a kelet-európai sofőrökkel kapcsolatban. Például a közösségi videomegosztókon több, a kamionsofőrökre nézve nem éppen hízelgő filmet lehet látni arról, hogyan töltik el az idejüket a gépkocsivezetők a parkolókban.
– Meggyőződésem, hogy ezeken a filmeken nem a visegrádi négyek fuvarozói szerepelnek – fejti ki.
A legtöbb magyar cég négyhetente hazahozza a gépjárművezetőket és a járműveket. Ha azonban ennél rövid idő állna rendelkezésre egy-egy fuvarciklus lebonyolítására, az olyan anyagi terheket okozhat, amely a kisebb családi vállalkozások végét jelentheti. – Nem szabad elfelejteni, hogy a nyugat-európai ellátási lánc a kelet-európai fuvarozóknak köszönhetően működik jól, nélkülük megállna az élet az unióban. Nem kellene megnehezíteni az életüket – mondja a főtitkár.
János hat éve foglalkozik fuvarozással, cégtulajdonos és sofőr is egyben. Főleg Németországból szállít a Benelux-államokba, valamint körfuvarokat tesz Magyarország és Németország és Olaszország területén. János szerint a nyugati országok a pihenőidőre vonatkozó intézkedéssel a saját piacukat védik. – A német sofőr, aki otthon tölti a pihenőidejét, hátrányba kerül azokkal a – főként – kelet-európai fuvarozókkal szemben, akik úgy igazítják az útjukat, hogy a pénteken felvett árut már hétfőn le tudják adni, míg a német sofőr csak hétfőn hajnalban indul el otthonról – fejti ki. János szerint ha a gépkocsivezető szállodában alszik, az őrizetlenül hagyott szállítmánnyal bármi történhet. – A gépkocsivezetők őrök is, a tolvajok kevésbé mernek hozzányúlni ahhoz az autóhoz, amelyikben ott van a sofőr. A magára hagyott tehergépkocsiból az üzemanyagot lopják el a leggyakrabban, például úgy, hogy megfúrják a tankot. Egy barátjának múlt héten ötszáz liter gázolaját vitték el. Sajnos előfordul, hogy a kamionsofőrök egymást lopják meg. Tud olyan esetről, amikor a tehergépkocsivezető egy szimpla közúti ellenőrzés során bukott le, amikor a rendőrök a pótkocsiban megtalálták a szivattyút és a gázolajas kannákat.
A szállítmányhoz nehezebb hozzáférni, de elő szokott fordulni, hogy lopási szándékkal megvágják a ponyvát. Árulkodó lehet, ha az árut leplombálják, ugyanis az ólompecséten szerepel a szállítmány márkája, ebből pedig egyértelműen kiderül, ha nagy értékű áru van a raktérben.
– Igaz, ilyen esetekben azt is előírják, hogy hol szabad megállni – mondja. János szerint előfordul, hogy úgy is megpróbálják kirabolni a kamiont, hogy a sofőr is benne van. Tavaly Olaszországban vele is megtörtént, hogy altatógázt fújtak a fülkéjébe, aztán elvitték a tárcáját, a pénzét. Az altatógázzal való támadás nem veszélytelen, ugyanis a bűnözők általában nincsenek tisztában az altató adagolásának a szabályaival. Volt olyan sofőr, akit örökre elaltattak.
A nyugat-európai tagállamok szociális dömpingre hivatkozva vezettek be protekcionista intézkedéseket a kelet-európai fuvarozókkal és sofőrjeikkel szemben, miközben egyes kelet-európai vállalkozók csak minimálbérre jelentik be alkalmazottaikat, hozzájárulva ezzel a negatív árspirál kialakulásához.
Szanyi Tibor, európai parlamenti képviselő a fuvarozóháború kapcsán kijelentette, hogy „az európai egységes piacon belül nincs helye nyugat-kelet töréseknek, piaci szektorok felosztásának, vagy egyes szereplők földrajzi alapon történő kiszorításának.”
– Európa keleti és nyugati felében is százezrek munkája függ egy jól működő, kiegyensúlyozott, szociálisan igazságos és üzletileg fenntartható európai fuvarozási szektortól. Nem lehet cél a nyugati munkahelyek megmentése a keletiek kárára, ahogy az fordítva sem támogatható. Éppen ezért arra van szükség, hogy a tagállamok várják meg az Európai Bizottság mobilitási csomagját, amely irányadó lesz a szektor számára. Mindaddig a tagállamok tartózkodjanak a versenykorlátozó, valamint a közös piaccal és a közösségi értékekkel összeegyeztethetetlen intézkedések bevezetésétől” – mondta el a szocialista képviselő.
„Az EU sikere éppen a protekcionizmus leküzdésében áll. Ennek megfelelően a fuvarozási szektort érintő kérdést sem lehet hatékonyan megoldani az egymásra való ujjal mutogatással. Közösségi útmutatásra és az érintett tagállamok párbeszédére van szükség” – tette hozzá Szanyi Tibor, EP-képviselő. (MN)
