Bár már két hét eltelt Orbán Viktor miniszterelnök pekingi látogatása óta, a Magyar Krónika című folyóirat, és nyomában az MTI most közölte a kormányfőnek az „Egy övezet, egy út” fórumon elmondott beszédét. Annak idején a köztévében leadtak egy interjút, amelyben Orbán visszamondta a beszéd egyes elemeit, de a teljes szöveg csak most került nyilvánosságra.
Orbán a tanácskozáson azzal magyarázta, hogy Magyarország első EU-tagállamként csatlakozott a kínai kezdeményezéshez, hogy már „68 éve jó politikai kapcsolatokat ápol Kínával”. Vagyis a miniszterelnök a kommunista Kína és a szintén kommunista Magyarország 1949-es kapcsolatfelvételétől számítja a gyümölcsöző kapcsolatokat (pedig az Osztrák–Magyar Monarchiának ugyan már 1897-ben volt nagykövetsége Pekingben).
Ráadásul – folytatta a miniszterelnök – a magyarok keletről vándoroltak nyugatra, így „a génjeink miatt mindig is izgatott bennünket a kérdés, hogyan válthatjuk föl a Kelet és Nyugat közötti konfrontációt az együttműködéssel”. Orbán már korábban is szívesen érvelt a keleti származással, 2012-ben is úgy emlegette már a magyarokat, mint „félázsiai népség”.
Harmadszor – mondta Orbán – „elegünk lett a globalizáció megszokott formájából, amely két kategóriára osztotta az országokat: tanárokra és diákokra”. Arról is beszélt, hogy ha jól értette Hszi Csin-ping kínai elnök szavait és a fórum célkitűzését, akkor az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel lezárták a globalizáció régi modelljét, Magyarország pedig büszke arra, hogy a részese lehetett ennek a pillanatnak.
„Örömmel vettük tudomásul Hszi elnök úr álláspontját, melynek értelmében az országoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás szuverenitását, méltóságát és területi integritását, egymás különböző fejlődési útvonalait és társadalmi berendezkedését, valamint egymás alapvető érdekeit és legfontosabb aggodalmait” – mondta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott, hogy egy olyan régió országát képviseli, amely már elkezdett alkalmazkodni az új realitásokhoz.
Már többször elmondta, de Pekingben is kiemelte, hogy szerinte a közép-európai országok a térségben a növekedés motorjai, amelyek mélyreható reformokat vezettek be, hogy a megváltozott feltételek mellett is versenyképesek maradhassanak. „A munkaalapú társadalom koncepciójával – melynek alapját az alacsony adók, az észszerű szabályozások, a jól képzett munkaerő és a kedvező befektetői környezet jelentik – ideális oszlopai vagyunk az »Egy övezet, egy út« megvalósításának” – jelentette ki.
