Öregszünk, fogyunk, de többen dolgozunk

A leszakadó megyékben a lakosság harmada még mindig vályogházban él.

Erős változás ment végbe a 15–19 éves korosztálynál is: míg 2011-ben a korcsoportba tartozó 669 ezer fiatalból 19 ezren dolgoztak, tavalyra ez a szám – a korcsoport létszámának jelentős csökkenése ellenére – majdnem megduplázódott: 36 ezerre növekedett a foglalkoztatottak köre. A növekedésben szerepet játszhat az iskolát elhagyó, közmunkás fiatalok számának növekedése is. Említésre méltó a 40–49 éves korcsoportban mért 13 százalékos növekedés, amiben tetten érhető a korkedvezményes nyugdíj kivezetése.

Az iskolázottság tekintetében inkább javuló tendenciák fedezhetők fel: tovább csökkent a 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségűek aránya, 3,2 százalékra. Tavaly a felnőtt népesség több mint felének volt érettségije vagy annál magasabb iskolai végzettsége. A diplomások vagy felsőfokú szakképzettségűek aránya öt év alatt 3 százalékkal emelkedett, jelenleg 20 százalék. Továbbra is több a nő a diplomások között. Szembetűnő a főváros és a vidék közötti hatalmas különbség a diplomások arányában: Budapesten 41, Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya. Kisebb változások tapasztalhatók a családok helyzetében, ezek viszont beleillenek az elmúlt két évtized tendenciáiba. A 4,021 millió háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmada többnyire egyedülállókat takar. 2016-ban 1,217 millió ember élt egyedül, 2,24 millió család párkapcsolaton alapult, ezen belül egyre nagyobb teret hódítanak az élettársi kapcsolatok, melyek meghaladják a 483 ezret. Tavaly 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével, illetve gyermekeivel.

A lakások számának változása, azok minősége jó mérőszáma a családok szociális helyzetének. A felmérés szerint 4,405 millió lakás van az országban, 14 ezerrel több, mint öt éve. Budapesten található a lakások ötöde, valamivel több mint fele más városokban, negyede pedig községekben. Az ország keleti megyéinek többségében csökkent a lakások száma, ugyanis az új építések nem ellensúlyozták a megszűnt ingatlanokat. Egy átlagos magyar lakás két- vagy háromszobás, alapterülete 84 négyzetméter volt, 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Országosan 4 százalékkal csökkent a lakott lakások száma, mindössze Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt növekedés.

Továbbra is visszaszorulóban van a vályogfalú lakások száma (már csak 13 százalék), azonban Bács-Kiskunban, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár Beregben, valamint Tolnában kiugróan magas, 23–37 százalékos a vályogházak aránya, melyek minimális csökkenést mutatnak ezekben a megyékben. Az országban a lakások csaknem kétharmada már téglából épült, 14 százalékuk volt panel, élen Budapesttel, ahol minden negyedik lakás panelből épült.