Öregszünk, fogyunk, de többen dolgozunk

A leszakadó megyékben a lakosság harmada még mindig vályogházban él.

Hiába növekedett az egy főre jutó élve születések száma, a legutóbbi népszámlálás óta eltelt öt évben 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített, kis népszámlálásként is ismert mikrocenzust ismertető tegnapi sajtótájékoztatón. A tavaly októberi mintavétel szerint 9 803 837-en éltek az országban – ismertette a legfőbb adatokat Vukovich Gabriella, a statisztikai hivatal elnöke. A felmérés a lakosság tíz százalékát érintette, 2148 település 440 ezer háztartásában végeztek adatgyűjtést.

A népességszám nem mindenhol alakult egyformán. Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakossága például növekedett 2-2,7 százalékkal, de az összes többi megyében csökkenés volt tapasztalható. Békés megye az abszolút sereghajtó, itt 5,7 százalékkal csökkent a népesség (jelenleg közel 340 ezren lakják), ráadásul Zala megye mellett az egyik legöregebb átlagéletkorú terület, valamint az egyik legalacsonyabb népsűrűségű is.

Tavaly egyébként összesen 149,1 ezer nem magyar állampolgár élt Magyarországon, hatezerrel több, mint 2011-ben. Közöttük több a férfi, mint a nő, háromnegyedük az aktív korúakat gyarapítja, és dolgoznak is.

2016-ig még növekedett hazánkban az aktív korúak aránya, vagyis egy dolgozóra kevesebb nyugdíjas, illetve eltartott – köztük leginkább gyermek – jutott. A statisztika szerint tavaly októberben a népesség 15 százaléka volt 14 év alatti, 67 százalék tartozott az aktívkorúak, 19 százalék pedig a 65 évesek és annál idősebbek közé.

A foglalkoztatottak száma 4,503 millió, a munkanélküliek száma pedig – 56 százalékos csökkenés után – 250 ezer fő volt. Utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a KSH méréseiben egyformán foglalkoztatottnak számítanak a közmunkások és azok is, akiknek hagyományos munkahelyük van.

Három kormányzati döntés látványosan befolyásolta az elmúlt öt évben a foglalkoztatottak arányának növekedését: a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése, a korkedvezményes nyugdíj elvétele, valamint a nyugdíjkorhatár emelése. Az igen nagy létszámú 60–64 éves korosztályból ugyanis tavaly jóval többen voltak jelen a munkaerőpiacon, mint 2011-ben, viszont csak néhány év kérdése, hogy átlépjenek az inaktívak, vagyis a nyugdíjasok közé.

Erős változás ment végbe a 15–19 éves korosztálynál is: míg 2011-ben a korcsoportba tartozó 669 ezer fiatalból 19 ezren dolgoztak, tavalyra ez a szám – a korcsoport létszámának jelentős csökkenése ellenére – majdnem megduplázódott: 36 ezerre növekedett a foglalkoztatottak köre. A növekedésben szerepet játszhat az iskolát elhagyó, közmunkás fiatalok számának növekedése is. Említésre méltó a 40–49 éves korcsoportban mért 13 százalékos növekedés, amiben tetten érhető a korkedvezményes nyugdíj kivezetése.

Az iskolázottság tekintetében inkább javuló tendenciák fedezhetők fel: tovább csökkent a 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségűek aránya, 3,2 százalékra. Tavaly a felnőtt népesség több mint felének volt érettségije vagy annál magasabb iskolai végzettsége. A diplomások vagy felsőfokú szakképzettségűek aránya öt év alatt 3 százalékkal emelkedett, jelenleg 20 százalék. Továbbra is több a nő a diplomások között. Szembetűnő a főváros és a vidék közötti hatalmas különbség a diplomások arányában: Budapesten 41, Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya. Kisebb változások tapasztalhatók a családok helyzetében, ezek viszont beleillenek az elmúlt két évtized tendenciáiba. A 4,021 millió háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmada többnyire egyedülállókat takar. 2016-ban 1,217 millió ember élt egyedül, 2,24 millió család párkapcsolaton alapult, ezen belül egyre nagyobb teret hódítanak az élettársi kapcsolatok, melyek meghaladják a 483 ezret. Tavaly 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével, illetve gyermekeivel.

A lakások számának változása, azok minősége jó mérőszáma a családok szociális helyzetének. A felmérés szerint 4,405 millió lakás van az országban, 14 ezerrel több, mint öt éve. Budapesten található a lakások ötöde, valamivel több mint fele más városokban, negyede pedig községekben. Az ország keleti megyéinek többségében csökkent a lakások száma, ugyanis az új építések nem ellensúlyozták a megszűnt ingatlanokat. Egy átlagos magyar lakás két- vagy háromszobás, alapterülete 84 négyzetméter volt, 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Országosan 4 százalékkal csökkent a lakott lakások száma, mindössze Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt növekedés.

Továbbra is visszaszorulóban van a vályogfalú lakások száma (már csak 13 százalék), azonban Bács-Kiskunban, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár Beregben, valamint Tolnában kiugróan magas, 23–37 százalékos a vályogházak aránya, melyek minimális csökkenést mutatnak ezekben a megyékben. Az országban a lakások csaknem kétharmada már téglából épült, 14 százalékuk volt panel, élen Budapesttel, ahol minden negyedik lakás panelből épült.