Várhatóan még napokig kell várni, hogy kiderüljön: megadja-e a szükséges segítséget az MSZP, hogy a Fidesz által áterőltetett plakáttörvény mindenképpen az Alkotmánybíróság (AB) elé kerüljön. A Jobbik ugyanis jelezte, hogy a taláros testülethez akarnak fordulni, mert szerintük alaptörvénysértő az új szabályozás. Egyrészt a tartalma miatt, amely megtiltaná a pártoknak a kedvezményes plakátolást, másrészt pedig az elfogadás módja is felvet kérdéseket, hiszen kétharmados jogszabály helyett a kormánypártok egy feles törvénybe írták bele a terveiket.
Ahhoz, hogy a Jobbik valóban az AB elé vigye a szöveget, 50 képviselői aláírásra van szükségük. Habár az LMP már bejelentette az együttműködését, a szükséges szignók csak akkor jöhetnek össze, ha az MSZP-frakciónak legalább egy része is aláírja a beadványt.
Nyakó István, a szocialisták sajtófőnöke a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta, hogy a múlt pénteki parlamenti szavazás óta még nem ült össze az MSZP-n belül olyan vezető testület, amely ebben a kérdésben dönteni tudna, ezért nem is tud még konkrétumot mondani. Szavai szerint azonban néhány napon belül megtárgyalják a kérdést és eldöntik, hogy aláírják-e a jobbikos beadványt.
Hogy miképpen dönt az MSZP, ez már csak azért is izgalmas lesz, mivel a szocialisták több esetben is meglepetéssel szolgáltak az ügyben az elmúlt napok során. Két héttel ezelőtt még – a teljes ellenzékkel együtt – az MSZP is leszavazta, és így elbuktatták az akkor még kétharmados törvénymódosítást, amely a pártok plakátolásának megszigorítását célozta. Majd a szocialisták hirtelen előálltak egy saját javaslattal, amely több ponton is megegyezett a Fidesz terveivel. Napokon keresztül igyekeztek megmagyarázni, hogy nem paktáltak le a kormánypártokkal, illetve hogy az ő elképzelésük a tiszta kampányt szolgálja, majd újabb fordulat következett: Botka László miniszterelnök-jelölt kérésére mégis elálltak a saját terveiktől.
Egyelőre tehát annyit lehet tudni, hogy az MSZP az Országgyűlésben két hete és múlt pénteken is elutasította a kormánypártok plakátos szigorítási terveit. Egyik képviselőjük, Bárándy Gergely pedig konkrétumok nélkül arról beszélt az ATV hétfő reggeli műsorában, hogy „egészen biztosan” végül az Alkotmánybíróságon köt ki a kormánypártok által elfogadott javaslat.
Ha az ellenzéki képviselők az Alkotmánybírósághoz is fordulnak, fontos tudni, hogy a szabályok attól még ugyanúgy hatályba léphetnek (amennyiben az államfő aláírja a törvényt). A taláros testületet ráadásul semmilyen határidő sem köti, meddig kell állást foglalnia. Azaz a törvény akár a jövő választásokig is érvényben maradhat, igaz, ilyen esetben „illik” az ügynek soronkívüliséget biztosítani.
Más úton is az AB elé kerülhet a szöveg, mégpedig, ha Áder János államfő nem írja azt alá. Ebben az esetben ráadásul a törvényt ki sem hirdetik, vagyis az abban leírtak nem lesznek élő szabályok az alkotmánybírósági döntésig. Ez viszont lehet, hogy csak jövő héten derül ki. Kövér László házelnök szerdáig kell átküldje a köztársasági elnöknek az elfogadott szabályozást, Áder Jánosnak pedig újabb öt napja van rá, hogy eldöntse: aláírja-e vagy sem.
