Plakáttörvény: ami izomból nem sikerült, azt csellel oldotta meg a Fidesz

A kétharmados többség hiányában feles törvényt módosítottak a kormánypártok. A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul.

Mégiscsak átvitte az Országgyűlésen a Fidesz a plakáttörvényt, mégpedig egy trükkel. Miután ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék várhatóan ismét egységes lesz, és a múlt heti szavazáshoz hasonlóan ezúttal is megakadályozza a kétharmados javaslatot, egy egyszerű többséget igénylő jogszabályba – a településkép védelméről szóló törvénybe – írták bele az általuk akart részeket. Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását végül 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.

Így a parlament fidesz–KDNP-s többsége által elfogadott jogszabály most azt mondja ki, hogy a kormány és a pártok csak listaáron tehetnek közzé óriásplakátokat, és hirdethetnek járműveken, vagyis nem kaphatnak semmilyen kedvezményt. Azt is meghatározták, hogy a listaárat hogyan kell kiszámolni a plakáthelyek tulajdonosainak: az előző évi árképzést használhatják csak. Aki ezt megszegi, plakátonként akár 150 ezer forintos bírságra is számíthat. Ettől az új szabálytól mindössze a nyílt közbeszerzés esetén lehet eltekinteni.

Ráadásul az utolsó pillanatban azt is kizárták, hogy például egy párt által támogatott egyesület vagy civil szervezet kampányoljon az ő nevükben. Az viszont nem egyértelmű, hogy ez vonatkozik-e a kormánypropagandát hirdető Civil Összefogás Fórumra (CÖF). A jogszabály szövege szerint ugyanis akkor kell a listaárat használni például egy civil szervezetnek, ha éves bevételének legalább felét olyan párttól vagy intézménytől kapja, amely költségvetési támogatást kap, és ott nevesítve van. Az ellenzék szerint ugyanakkor ez kijátszható azzal, ha a CÖF például a Moltól kap pénzt, hiszen hiába állami vállalatról van szó, nincs nevesítve a költségvetésben.

Az ellenzéki pártok alkotmányellenesnek tartják a jogszabályt. A jobbikos Volner János kiemelte, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályokat kétharmados törvényben kellene szabályozni, nem lehet egy ilyen, úgynevezett feles, vagyis egyszerű többséget igénylő jogszabályban. Párttársa, Szilágyi György kifogásolta azt is, hogy a kormánypárti többség megtiltja a vállalkozóknak, vállalkozásoknak, hogy kedvezményt adjanak, ez pedig olyan, mintha egy mobilszolgáltatónak nem engednék, hogy flottakedvezményt adjon. Az LMP-s Szél Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok gazdálkodását nem lehet a mostani törvényben leírtak szerint, kormányhivatal által ellenőrizni.

A Jobbik a szavazás utáni bejelentette, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert véleményük szerint a Fidesz „lábbal tiporta” az alaptörvényt annak érdekében, hogy szigoríthassa a politikai reklámok kihelyezését, és ezzel elhallgattassa a plakátkampányukat.

A kormánypártok más ponton is megpróbáltak trükközni. Hivatalosan is módosító javaslatként fogadták el az MSZP hét elején bemutatott tervezetét, pedig a szocialisták – miután Bokta László megvétózta – nem akarták azt benyújtani. Gulyás Gergely, a Törvényalkotási bizottság fideszes elnöke azzal érvelt, hogy ő e-mailben kapta meg az MSZP szövegét Tóth Bertalan frakcióvezetőtől, vagyis nem tudott mást tenni, mint azt módosító javaslatként értékelni. A szocialista Bárándy Gergely hiába próbálkozott azzal, hogy ők azt csak egy szakmai javaslatként kezelték, a bizottság kormánypárti többsége végül megszavazta, hogy a plenáris ülésen is voksolás legyen arról.

Az MSZP-nek mérlegelnie kellett, hogy megszavazza-e a saját, szerintük átlátható és tiszta kampányt megvalósító javaslatát, vagy elutasítják, nehogy rájuk égjen, hogy a Fidesszel együtt voksolnak. Végül utóbbi mellett döntöttek, aljasnak és akár még a bűncselekmény gyanúját is felvető húzásnak nevezve az eljárást.

Érdekesség, hogy az MSZP-s javaslat egyes pontjairól korábban a kormánypártok azt mondták, hogy alaptörvény-ellenes, ennek ellenére támogatták. Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy az érintett részeket utólag, alkotmányjogi panasz útján lehetett volna javítani.