A Fővárosi Törvényszék péntek reggel kihirdette a döntését abban a polgári perben, amelyet Budaörs önkormányzata indított a magyar állam ellen. A bíróság megállapította, hogy Budaörs kérése jogos, a magyar államnak vissza kell utalni a szolidaritási hozzájárulás címen elvont 765,2 millió forintot, továbbá az összeg kamatait.
Azt is kimondták, hogy az állam által végrehajtott azonnali beszedés, az összeg levonása az önkormányzat számlájáról jogtalan volt.
A pénteki bírósági döntésnek a Budaörsnek visszajáró 765 millió forinton túlmutató jelentősége van. Ezt maga a bíró, Bene Lajos emelte ki közvetlenül a határozat kihirdetése előtt, elismerve: szokatlan, hogy az ügy jelentőségét értékelve ilyen kommentárt fűz a döntéshez. Bene azt mondta, nagyon örül annak, hogy „egy nagyon fontos társadalmi ügy” bírája lehetett.
Az alapvető kérdés a perben ugyanis az volt, hogy meddig terjed a választásokon parlamenti többséget szerzett, a nép által hatalommal felruházott törvényalkotók jogköre. Alkothatnak-e olyan jogszabályokat, amelyek adott esetben károkat okoznak a polgároknak, és ezt az állam polgárainak meddig kell elviselniük, perelhetnek-e az őket ért károk megtérítéséért.
Az is terítékre került a bíróságon, hogy mit tehet meg a kormány az önkormányzatokkal, mennyi pénzt vonhat el tőlük. Wittinghoff Tamás a város polgármestere a határozat kihirdetése után azt mondta, a döntés precedens értékű, utat mutathat a többi önkormányzatnak is. Szerinte bebizonyosodott, hogy az állam nem terjeszkedhet túl a jog által számára kijelölt határokon.
Továbbá az a kérdés is felmerült – ami különös aktualitást kap a pénteki feles plakáttörvény megszavazása miatt –, hogy lehet-e kétharmadot igénylő törvényekhez úgy hozzányúlni, hogy a módosítást csak a parlamenti többség szavazta meg. (Mint ismeretes: miután a teljes ellenzék közölte, nem támogatja a kétharmados pártfinanszírozási törvényt célzó fideszes módosítót, a kormánypárt úgy döntött, hogy településkép védelméről szóló feles törvénybe csempészi be a politikai kampányok korlátozását.) Ez azért is került elő a Budaörs kezdeményezte perben, mert az önkormányzatokra vonatkozó törvény kétharmados, de a szolidaritási hozzájárulást egy olyan módosító javaslattal vezették be, amit a fideszes képviselők a pusztán feles többséget igénylő költségvetési törvényhez illesztettek tavaly.
Mint arról korábban beszámoltunk, az elvonásból 21 milliárd pluszbevételre számított a kormány elsősorban a nagy összegű iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatok megsarcolásával. Wittinghoff azt mondta a Magyar Nemzetnek, a bíróság most a teljes, a város számlájáról eddig inkasszózott szolidaritási hozzájárulást visszafizetteti az állammal.
A város amiatt perelte be az államot, mert nem akarnak belenyugodni abba, hogy komoly összegeket fizessenek be az államkasszába, a várostól elvett iskolák fenntartására.
Az állam 2013-ban átvette az iskolafenntartói szerepet, de bizonyos településeken az iskola működtetője (lényegében az épület és a tárgyi eszközök biztosítója) az önkormányzat maradt. 2016-ban aztán az állam átvette a működtetői szerepet is, az államosítás teljessé vált. Ezzel együtt bevezették a szolidaritási hozzájárulást is.
Budaörsnek mint a leggazdagabb magyar városnak 2017-ben 2,125 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie, az első részlet januárban volt esedékes: 255 millió forint, utána pedig havonta 170 millió forint.
