Vona Gábor egy török terrorszervezet tiszteletbeli tagja – ezt írta tavaly októberben a Ripost című kormánypárti bulvárújság, ami miatt a Jobbik elnöke személyiségi jogi pert indított a lap és több, a cikk állításait átvevő sajtótermék ellen ellen. Ennek tárgyalása szerdán kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Egy későbbi, novemberi cikkben ráadásul a Ripost azzal toldotta meg előbbieket, hogy azt írta: a bíróság is elismerte, tényszerűen írtak a terroristakapcsolatról.
Csakhogy ez nem igaz, ilyet a bíróság sosem mondott – szögezte le a szerdai tárgyaláson Vona Gábor ügyvédje. Kummer Ákos rávilágított: a Ripost által hivatkozott bírósági ítélet pusztán arról szólt, hogy ki távolított el egy fényképet az ellenzéki politikus oldaláról. Vona és ügyvédje értelemszerűen azt is vitatja, hogy a felperes bármilyen terrorszervezetben tag lenne.
A keresetben kifogásolt cikk szerint Vona Gábort a Szürke Farkasok nevű török terrorszervezet avatta tiszteletbeli tagjává. Ezt arra alapozták, hogy egyik törökországi útján olyan fénykép készült róla, melyen a körülötte álló török fiatalok egy farkasfejet formázó kézjelet mutatnak, később pedig Vona ugyanezt a jelet mutatta egy róla készült fotón. A Ripost szerint ez a II. János Pál pápa elleni merényletben is érintett Szürke Farkasok kézjele.
Valójában – mondta Kummer Ákos – ezt a jelet egy jobboldali török parlamenti párt szimpatizánsai használják, akik a török–magyar rokonságot is fontosnak tartják. A Szürke Farkasokhoz Vonának semmi köze – hangoztatta az ügyvéd –, az ezzel ellenkező közlések miatt összesen több mint négy és fél millió forintot követelnek a Ripost, az Origo és a Lokál kiadójától.
Kummer kiemelte, az alperesi beadványokban foglaltakkal ellentétben a sérelemdíj megítéléséhez a felperesi oldalnak nem kell konkrét kárt bizonyítania. A sérelemdíj mértékének megállapításánál viszont szerinte jelentősége van az alperesek rosszhiszemű, felróható magatartásának, így például annak, hogy ügyfelével szemben
a Ripost már vesztett sajtópert, a bíróság által előírt helyreigazítási kötelezettségnek mégsem tett eleget.
Az is ebbe a körbe tartozik – érvelt a jogász – hogy a jogsértő cikkek megjelenése előtt az újságírók meg sem kísérelték megkeresni az írások érintettjét. Hogy miért, arról az ügyvédnek határozott elképzelése van. Kummer Ákosnak az utóbbi időben sűrűn kellett találkoznia a Fideszhez közel álló médiumok jogi képviselőivel a bíróságon: múlt héten kezdték tárgyalni azoknak a cikkeknek az ügyét, amelyek a Kun-Mediátor-botránnyal hozták összefüggésbe a Jobbikot, június végén pedig első fokon milliós kártérítésre kötelezték Ripostot amiatt, hogy azt írta: a Haynau-kultuszt ápoló Vona az aradi vértanúk halálára koccintott. Közben a Budapest Környéki Törvényszéken fut egy polgári eljárás a transzszexuális előadóként ismert Terry Black Vona Gábor homoszexualitásáról szóló nyilatkozatai miatt, amelyek szintén a kormánykörnyéki sajtóban kaptak teret. Vona Gábor nemrég azt írta ki Facebook-oldalára: „60 helyreigazítási pert nyertünk eddig a Fidesz-médiával szemben”.
Kummer Ákos úgy látja, egyértelmű, hogy egyes médiumok összehangolt lejárató hadjáratot folytatnak a Jobbikkal szemben, amelynek célja a károkozás, ennek részei a jelen ügyben peresített állítások is. Ezért
kérte a bíróságot, hogy ezzel kapcsolatban idézze be és hallgassa meg tanúként a Ripost tulajdonos-főszerkesztőjét, Ómolnár Miklóst, valamint Habony Árpádot mint a Lokál kiadójának egyik tulajdonosát.
A fenti tanúmeghallgatások elrendeléséről egyelőre nem döntött a törvényszék, de az eljáró bíró, Mikus Zsuzsanna hangot adott kétségének, miszerint aligha várható, hogy Habony és Ómolnár a bíróság előtt töredelmesen bevallja, lejárató kampányt folytatnak a kormánypártok érdekében.
A Ripost jogi képviselője szerint a sérelmezett cikk közlései abból a szempontból voltak lényegesek, hogy bemutatták, a néppártosodás után kényelmetlenné vált a Jobbiknak a korábbi szélsőségesség. Kummer Ákos válaszul kijelentette, sem Vona Gábor sem a Jobbik nem vallott soha szélsőséges nézeteket.
