Az Iránytű Intézet arról is kérdezte a lakosságot, mire számítanak, milyen irányba haladnak a dolgok hazánkban és az EU-ban. 29 százalékuk mondta azt, hogy hazánkban inkább jó irányba mennek a dolgok, miközben csak 22 százalékuk látja úgy, hogy az EU fejlődése kielégítő. Ám ez adódhat abból is, hogy az EU ügyeiben a magyarok tájékozatlanabbak: az unióval kapcsolatban a kérdést megítélni nem tudók aránya háromszor akkora, mint a hazai viszonyok jellemzése esetében. Ugyanakkor nagyjából megegyezik azok aránya, akik úgy vélik, Magyarországon is (45 százalék) és az unióban is (44 százalék) rossz irányba mennek a dolgok.
Az Iránytű úgynevezett közéletibarométer-értéke – amelyet az ország jelenlegi állapotával való elégedettség, a harmadik Orbán-kormány tevékenységével való elégedettség és a megélhetési körülmények változásának megítélése alapján állítottak össze – 2016 augusztusa óta lényegében stagnál. A felmérés készítői megjegyzik: a stagnálásnak az oka az anyagi helyzet vélt javulása, az Orbán-kormány megítélése ugyanakkor fokozatosan romlik.
Ugyanakkor az általános elégedetlenség, a kormány tevékenységének bírálata önmagában még nem garancia arra, hogy a választók le is fogják váltani 2018-ban Orbán Viktor kabinetjét. Hasonló adatokat mért az előző ciklusban a Medián és az Ipsos is, sőt a ciklus felénél – 2012-ben – a Fidesz–KDNP mélyrepülésben volt. Mindez azt mutatja, hogy megfelelő alternatíva hiányában az általános elégedetlenség még nem váltható át feltétlenül Fidesz-ellenes szavazatokra.
A kormánynak is dolgozó Nézőpont Intézet eközben azt mérte, a Fidesszel szimpatizálók tábora nagyobb, mint az összes többi párt esetében együttvéve. A felmérés szerint a teljes népesség körében a kormánypárt támogatottsága 30 százalék, a Jobbik 11, míg az MSZP 7 százalékon áll. A kisebb pártok közül a DK-t 3, az LMP-t és a Momentumot 2 százalékon mérik.
