A cél a bérek felzárkóztatása a nyugat-európai bérekhez, az uniós csatlakozás idején a magyar dolgozók legnagyobb vágya talán éppen ez volt – mondta Vona Gábor. Magyarország számára az elkövetkező évtizedek legfontosabb nemzetstratégiai ügye – közölte.
Hozzátette: ez nem csupán a Jobbik ügye, hanem nyolc kelet-közép-európai ország mondta ki egyszerre azt, hogy elég volt, tizenegy évvel az uniós csatlakozás után most már valamit lépni kell.
Szólt arról, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezését az Európai Bizottság engedélyezte, mert ez legitim felvetés, jogszerű, az európai népszavazás megkezdődhet, összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni az unió országaiban.
Amennyiben a Jobbik megnyeri a 2018-as választást, akkor egy egészen más gazdaságpolitika megvalósításába kezd – mondta, megemlítve, hogy a keleti országrész bérszínvonalát is felzárkóztatják a nyugatihoz.
A mindenkori magyar kormányok nem voltak képesek arra, hogy rendbe tegyék a bérkérdést, miközben az árunió megvalósult – jegyezte meg a pártelnök.
Miközben Orbán Viktor kormánya elszigeteli Magyarországot, addig a Jobbik a nép pártján áll, európai üggyé tette a bérkérdést, összefogja Kelet-Közép-Európát, azért, hogy az unió működését megreformálja – mondta.
A lényeg az, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson, ne kelljen elhagyni az országot csak azért, mert máshol több a pénz – hangoztatta Vona Gábor.
A sajtótájékoztatón a Jobbik helyi politikusai, Pakusza Zoltán miskolci elnök és Jakab Péter önkormányzati frakcióvezető egyaránt azt hangoztatta, hogy az országnak nem olcsó Kárpátokon túli ukrán munkásokra, hanem nyugati bérekre van szüksége.
Elengednék a járulékot
A Jobbik elengedné az egészségügyi dolgozók egészségbiztosítási járulékát és beépítené a bérükbe, emellett életpályamodellt dolgozna ki a számukra – mondta Lukács László György, a párt frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus elmondta: a Jobbik tudja és látja, hogy az egészségügy sokszor már csak azért működik, mert a benne dolgozók összetartják. Ezért mind hosszú, mind rövidtávon el kell ismerni a munkájukat.
A párt kormányra kerülésekor az egészségügyi dolgozók bruttó bérének 7 százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék elengedése és beépítése a bérbe mintegy 136 ezer dolgozónak jelentene átlagosan 19 ezer forintos emelkedést, ami összességében 32 milliárd forintot tenne ki – mondta Lukács László György. Szerinte erre a mostani költségvetésben is „bőven megvan a keret”: a Miniszterelnöki Kabinetiroda „éves pénzszórása nagyjából ezzel egyenlő, de a Seuso-kincsek, Orbán Viktor kisvasútja és három szoba felújítása a budai Várban együtt szintén 32 milliárd forint” – mondta.
Kitért arra is: az ötletet először a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) vetette fel, és az az analógia az alapja, hogy a vasútnál, a BKV-nál vagy az energetikában dolgozóknál a rendszert fenntartóknak, azt működtetőknek nem kell fizetniük a rendszer használatáért. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Jobbik nem az ehhez hasonló, elszigetelt béremelésekben hisz, hanem a kidolgozandó életpályamodellben, amely béremelést és munkakörülmény-javítást jelentene egyszerre.
