Évtizedek múlva pokoliak lesznek a nyarak

Nő a szegénység is a klímaváltozás következtében. Alföldi tanyák helyét szántók vehetik át.

Télen is a szélsőségek erősödése várható: míg a fagyos napok száma összesen tíz nappal kevesebb, mint az előző évszázad elején, addig a szélsőségesen hideg időjárási jelenségek száma nő. A kontinensünk fölött télen és a tavasz első felében is gyakrabban alakul ki anticiklon, mely együtt jár a tavaszi fagyok megszaporodásával – tudtuk meg Mika Jánostól, a Debreceni Egyetem oktatójától.

Elsőre furcsának tűnhet: az erdőterületek országos bővülése várható, ám ez inkább az Országos területrendezési tervben vállalt fásításnak köszönhető. A Kárpát-medence fajgazdagságát ugyanakkor veszélyezteti az évszázad közepére becsült, 1,4–2,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. A Mátra erdeiben például az erdőgazdaságok már nem tervezik az egyébként őshonos fenyők ültetését, mert a hosszabb száraz időszakok miatt a fák kevésbé ellenállók a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, pusztulásuk folyamatos – számolt be az Index tavalyi riportja. Várhatóan a bükkösök a század végéig megmaradhatnak a hegységekben, de föl kell készülni a tölgyesek egyre nagyobb elterjedésére.

Mika János arra is fölhívta a figyelmet, hogy a változásokkal a társadalomnak és a gazdaságnak is meg kell küzdenie. A globális gazdasági változásokban kutatók által gyakran idézett Stern-jelentés szerint ha a világ országai együttes GDP-jének 1 százalékát a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére fordítjuk, megelőzhető az a legrosszabb eset, hogy a globális GDP akár 20 százalékkal is csökkenjen az évszázad hátralévő részében. Természetesen a veszteség nem egyenletes, a fejlettebb gazdaságokat csak kismértékben érinti, a legszegényebb országok és emberek fogják legjobban érzékelni a visszaesést. Bár várhatóan Magyarország gazdaságára közvetlenül csak kisebb mértékben gyakorol hatást a klímaváltozás, de az olyan leszakadó régiókban, ahol napjainkban is magasabb a munkanélküliség, alacsonyabbak a bérek, komoly szegényedési kockázattal kell szembenézniük az ott élőknek. Nógrád megyétől az északkeleti országrészen, az alföldi megyéken át a déli országrészig szinte egybefüggő kedvezőtlen szociális jellemzőkkel bíró térség rajzolódik ki a kutatások szerint.

Az Alföldön folyamatosan számolni kell a tanyavilág (komplex mezőgazdasági területek) visszaszorulásával, ami nagyban átrajzolja a tájképet. A területek főleg szántókká alakulnak, ennek ellenére a szántók esetében enyhe csökkenésre kell számítani 2050-ig.

Mivel a klímaváltozás kikényszeríti a termelési költségek, így az energiaárak növekedését, ezért ez visszaköszön a fogyasztási költségekben, hátrányosan érintve a szegényeket, ugyanakkor nagy társadalmi csoportokat szoríthat a szegénységi küszöb alá. A változásoknak leginkább kitett területeken a lakások leértékelődésére is számítani kell. Nem elhanyagolható, hogy Magyarországon eddig csak nagyon ritkán látott trópusi betegségek jelenhetnek meg, amelyek ellen éppen a szegény rétegek tudnak kevésbé védekezni.