A jegyzőkönyvek szerint Voldemort azzal kecsegtette őket, hogy a vádbeli együttműködés csak a kezdet, a későbbiekben akár milliárdokat is szerezhetnek a pályázatokon. E. Zsolt arról is vallott a nyomozás idején, hogy
Mengyi egyszer azt mondta, volt bent a „nagy embernél”. Az elsőrendű vádlott azt nem tudta megmondani, ekkor kiről volt szó.
A vád szerint mindenesetre a politikus az Emmi államtitkáránál járt el.
A szövetkezetiek egyébként elmondásuk szerint utólag már bánták, hogy belementek a tisztátlan alkuba, az egyeztetések során ugyanis az derült ki számukra, a pályázatokon elnyert tízmilliókból szinte csak fillérek jutottak volna a szervezeteiknek. „Olyanról hallottunk már, hogy vissza kell osztani pályázati pénzből, de az ötven százalékot soknak találtuk” – nyilatkozta E. Zsolt. Ráadásul később – hangzott el a tárgyaláson – tovább romlott a visszacsorgatás aránya, egészen a 90 százalékig.
Az ötödrendű vádlott pályázati tanácsadó B. Szilvia szerint az egész ügy alapja tévedés, az első- és a másodrendű vádlottak hozzá nem értése. Úgy véli, az 50–90 százalékos visszaosztás elképzelése abból táplálkozik, hogy E. Zsolt és társa a pályázati pénzek felhasználása körében az eszköz- és a szolgáltatásvásárlás közül utóbbit egyáltalán nem érti, mivel az nem járt megfogható tárgyak beszerzésével, így ezt értette és nevezte visszaosztásnak. Azt sem tartja aggályosnak, hogy egy foglalkoztatást célzó projekt kapcsán egy képviselő a részt venni szándékozóknak segítséget nyújt.
További homályos pontja az ügynek, hogy a vádlottak között állítólag gazdát cserélt olyan információ, miszerint















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!