A Közép-európai Egyetem (CEU) a cikk megjelenéséig sem adott választ a Magyar Nemzetnek arra a kérdésre, hogy az egyetem 2002-es, plágiumra vonatkozó szabályaival ütközik-e, hogy Kovács Zoltán jelenlegi kormányszóvivő 2001-ben kísértetiesen hasonló disszertációt védett meg a Debreceni Egyetemen, mint amit a CEU-n 2002-ben. Egyelőre annyi bizonyos csak, hogy az egyetem jelenleg elérhető szabályzata tiltja, hogy valaki fokozatszerzés céljából egy korábbi tudományos munkáját adja be. Megerősítették ugyanakkor, hogy Kovács az akkori doktori programnak megfelelően szerzett fokozatot.
A CEU nincs egyszerű helyzetben, ugyanis ha plágium gyanújával a „kormány arcának” számító Kovács Zoltánnal szemben vizsgálatot indítana, az magában hordozná annak veszélyét, hogy a kormány kevésbé lesz együttműködő a New York állam kormányzójával folytatott tárgyalások során. Ennek tétje, hogy nemzetközi megállapodás szülessen a CEU jövőbeli működéséről.
A helyzetet bonyolítja, hogy Kovács esete közel sem biztos, hogy egyedi a CEU-n. Az egyetem programja nemcsak megengedte, de része volt, hogy egy PhD-aspiráns egy magyar anyaintézményben is fokozatot szerezzen, ehhez mindkét helyen meg kellett védenie – elvileg eltérő – disszertációját. Azonban a felsőoktatási intézményeknek az ezredfordulón csak szerény lehetőségei voltak – és napjainkban is azok –, hogy ellenőrizni tudják az esetleges másolt szövegeket a disszertációkban. Az első magyar plágiumkereső, a KOPI is csak 2004-ben indult, addig az intézmények jellemzően csak a náluk leadott munkák között kereshettek, néhány idegen nyelvű keresőt leszámítva. A másolásfeltárásban számít, hogy az egyetemek pontosan ugyanazt a rendszert használják-e, illetve hogy záros időn belül feltöltik-e a leadott dolgozatokat a rendszerükbe.
A CEU doktori képzése az említett eszközök hiányában ugyan lehetőséget adott a trükközésre, azonban a szabálytalanságot csak a képzésben részt vevő tudta elkövetni. Azonban a lapunk által megszólaltatott, nevük elhallgatását kérő akadémiai szereplők szerint az egyetemnek is lehet felelőssége. Kicsi az esélye ugyanis annak, hogy egy magyar doktorifokozat-szerzés során ne derüljön ki, hogy valaki nagyon hasonló munkát adott be máshol korábban.
Ugyanakkor fenntartották annak lehetőségét, hogy a CEU, a magyartól eltérő programja miatt, nem vette észre, hogy Kovács hasonló munkát adott le. Az egyik akadémikus úgy látja, lehetséges az is, hogy a CEU elfogadta a másik egyetemen írt munkákat, ám ez „rendkívül szokatlan” és a CEU-ra nézve kellemetlen lenne, mivel a disszertáció követelménye, hogy új munka legyen. A tisztán látáshoz a 2002-es szabályokat kellene megismerni, ám ezt a CEU máig nem tette lehetővé.
