Kihirdették a ponthatárokat: közel 106 ezer fiatal jövőjéről döntöttek

Elképesztően magas pontszám kellett a matematika-latintanár szakirányhoz. Idén is népszerűek voltak a gazdaságtudományi területek.

Idén már valamivel kevesebb pont is elég volt ahhoz, hogy az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő gazdálkodás és menedzsment szakirányra bekerüljenek a diákok – derült ki a felvételi ponthatárok szerda esti kihirdetésekor. Ebben az évben is a gazdaságtudományi területek hódítottak a felvételizők között, a jelentkezők 16,3 százaléka választott ide tartozó szakirányt, míg második helyen a pedagógusképzés, a harmadikon pedig a műszaki terület végzett. (A ponthatárok között itt böngészhet.)

Akárcsak az elmúlt években, úgy idén is

a gazdálkodás és menedzsment szakirány volt a legtöbb felvételiző vágya: több mint 3800-an szerettek volna ide első helyen bejutni.

Ahhoz, hogy valaki ezt a képzést a Budapesti Corvinus Egyetemen folytathassa, annak 447 pontot kellett elérnie a maximális 500-ból, míg a Budapesti Műszaki Egyetemen 440 pont, a Debreceni Egyetemen pedig 441 is elég volt ugyanehhez. Tavaly erre a szakra legalább 448 pont volt szükséges bejutáshoz, vagyis idén valamivel alacsonyabb teljesítmény is elegendő volt.

A második legnépszerűbb szak az alapképzésben a mérnökinformatikus volt, több mint 3300 fő jelentkezett ide első helyen. Ahhoz, hogy valaki erre a szakra bekerüljön, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 375 pontot kellett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 358 pont, míg a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 280 pont is elég volt. 

A harmadik legnépszerűbb  alapszak – mintegy 3277 felvételizővel – az óvodapedagógia volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 302 pontra, a Debreceni Egyetemen 280 pontra, míg például a Károli Gáspár Református Egyetem budapesti képzésén ugyancsak 280 pontra volt szükségük a bekerüléshez a leendő óvónőknek.

Az általános orvosi képzésre való bekerüléshez a legtöbb pontot, 436-ot, a Semmelweis Egyetemen kellett elérni, míg a Pécsi Tudományegyetemen elég volt ehhez 416 pont is.

A Debreceni Tudományegyetemen 418 pontot, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 420 pontot kellett teljesíteni a bejutáshoz az államilag támogatott nappali képzésre. Ha valaki maga állná a képzés költségeit, akkor a Semmelweis Egyetemen jobban kellett teljesítenie, mint az állami helyekre jelentkezőknek: itt a ponthatár 448 volt.

Aki az ELTE-n akar jogot tanulni, annak 460 pontra volt szüksége, akárcsak tavaly. Ugyanennyi kellett elérni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Debreceni Tudományegyetemen. Szegeden a jogászképzéshez 467 pontra volt szükség, Pécsett pedig 465 ponttól nyert felvételt a jelentkező. A költségtérítéses képzésben részt vevőknek az ELTE-re a legnehezebb bejutniuk: itt 383 pont az alsó határ a jogi karon.

Kommunikáció és médiatudományt az ELTE-n az tanulhat ősztől, akinek legalább 455 pontot sikerült szereznie, míg a Műegyetemen ugyanehhez már 456 pont kellett.

Ugyancsak kiváló eredményre volt szüksége annak, aki a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakára szeretett volna bejutni: 465 pont volt a küszöb.

A 2017 őszén kezdődő tanévre egyébként a tavalyihoz képest ötezerrel kevesebben, közel 106 ezren felvételiztek. Ez azt jelenti, hogy a felvételizők száma az elmúlt időszakban meg sem közelítette a hét évvel ezelőtti 140 ezer jelentkezőt. A felsőoktatásba bejutni vágyók többsége – mintegy 60 ezer jelentkező – nő volt. 

Az egyetemek közül 2017-ben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem bizonyult a legnépszerűbbnek, majd 8800 hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben szeptemberben.

Ez a szám tavaly még 8300 alatt volt. Az ELTE-n a legmagasabb pontszámot – 480-at – annak kellett elérnie, aki matematika-latintanárnak kívánt tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon volt a legmagasabb 396 ponttal, ezt követte az Állami Jogtudományi Kar (382), illetve a Társadalomtudományi Kar (377).

A felvételi eredményeik miatt izguló diákok számára országszerte több helyszínen is ponthatár váró rendezvényeket szerveztek, például Budapesten, Békéscsabán, Salgótarjánban és Zalaegerszegen és Pécsett is. Utóbbit azonban elmosta a vihar.

Azoknak a felvételt nyert diákoknak, akiknek nem jut hely a kollégiumokban, érdemes mielőbb lakhatás után nézniük, ugyanis már a felsőoktatási ponthatárok ismertetését megelőzően drágultak az albérletek az egyetemi városokban. Az Ingatlan.com hirdetési portál elemzése szerint

az egyetemekhez közel lévő, fővárosi IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint. Vidéken már valamivel kedvezőbbek az árak: Győrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, Szegeden havi 90 ezer forint, Pécsett 82 ezer forint, míg Debrecenben 84 ezer forint, Miskolcon pedig 68 ezer forintért lehet lakást bérelni. 

A diákok egy része nagy – akár 100-150 négyzetméteres, 3-4 szobás – alapterületű lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.

Akinek most nem sikerült a felsőoktatásba jutni, érdemes szem előtt tartania, hogy idén is lesz lehetőség pótfelvételire. Ide nemcsak azok jelentkezhetnek, akiket az általános felvételi eljárásban nem vettek fel, hanem azok is, akik egyáltalán nem is jelentkeztek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezen eljárás során csupán egyetlen képzést lehet megjelölni.