Kvótaper: elutasíthatja a magyar keresetet az Európai Unió Bírósága

Yves Bot, az EUB főtanácsosa szerint a beadványban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket.

A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben – írja az MTI.

Yves Bot francia főtanácsnok a bíróság luxemburgi székhelyén felolvasott állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a felperesek beadványaiban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, indítványában ezért azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket.

Rámutatott, hogy az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek „ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében”. Hangsúlyozta: a kérdéses, határozott időre szóló, ezért „vitathatatlanul átmeneti jellegű” határozatban foglaltak nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így a határozat elfogadása „nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének”.

Bot megállapította, hogy ugyan a megtámadott határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a brüsszeli testület nem ellenezte e módosításokat.

A főtanácsnok azon véleményének adott hangot, hogy az uniós áthelyezési kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Mint írta, a tanácsi határozat intézkedéseinek nem megfelelő hatékonysága nem kérdőjelezi meg az alkalmasságát a célkitűzések elérésére, mivel e határozatot a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, nem pedig a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások tükrében.

Ennek kapcsán kiemelte: „a nem megfelelő hatékonyságot olyan tényezők összessége magyarázza, amelyek között szerepel az is, hogy a megtámadott határozatot egyes tagállamok egyáltalán nem vagy csak részlegesen hajtják végre, ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával”.

Az ítélethirdetésre várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen kerül majd sor. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.

A május 10-én tartott tárgyaláson a felperesek oldalán Lengyelország, az Európai Unió Tanácsa mellett pedig Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be.

A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsa szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott határozat értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az eljárásról korábban azt mondta, hogy a bíróság szakértője július végén teszi közzé véleményét az ügyről. Hozzátette: a szakmai álláspontot nem kell követnie a testületnek, a bírák bátran eltérhetnek tőle. A főtanácsnok közlése annyiban azonban mindenképpen lényeges, hogy rendszerint rövid időn belül követi az ítélet kihirdetése – fejtette ki.

Az államtitkár szerdán 13 órakor budapesti sajtótájékoztatóján beszél a főtanácsnoki indítványról.