Az ítélethirdetésre várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen kerül majd sor. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
A május 10-én tartott tárgyaláson a felperesek oldalán Lengyelország, az Európai Unió Tanácsa mellett pedig Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsa szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott határozat értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az eljárásról korábban azt mondta, hogy a bíróság szakértője július végén teszi közzé véleményét az ügyről. Hozzátette: a szakmai álláspontot nem kell követnie a testületnek, a bírák bátran eltérhetnek tőle. A főtanácsnok közlése annyiban azonban mindenképpen lényeges, hogy rendszerint rövid időn belül követi az ítélet kihirdetése – fejtette ki.
Az államtitkár szerdán 13 órakor budapesti sajtótájékoztatóján beszél a főtanácsnoki indítványról.
