„Lúgos orvos”: az ügyészség és a Kúria egymásra mutogat

Nem világos, miért nincs nyomozás a „lúgos orvos” ügyében érkezett hazugságok kapcsán.

A labdát ezzel a Kúria a vádhatóság térfelére dobta vissza. Meg is kérdeztük a Fővárosi Főügyészséget, hogy ha valóban feljelentésként kezelték a Kúria megkeresését a levél ügyében, mégis mi akadálya van a nyomozásnak? Ráadásul ha valóban nem hamis tanúzásról van szó, hanem más bűncselekményről, akkor a bíróság általi feljelentés hiánya amúgy sem gátolná az eljárás megindítását.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője válaszában arról tájékoztatott, a Kúria a levelet azzal küldte meg nekik, hogy abban emberölés előkészületéről esett szó, ezt pedig valóban feljelentésként kezelték. Azzal kapcsolatban azonban nem tett bejelentést a Kúria – hangsúlyozta az ügyészségi szóvivő –, hogy a levél hamis állításokat tartalmaz. Bagoly Bettina kijelentette, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy csak hamis tanúzás gyanúja jöhet szóba, tudniillik annak egyik változatát („hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat”) nem csak tanú követheti el.

Ismét a Kúriához fordultunk. – A Kúria korábbi álláspontját mindenben fenntartja – kezdték újbóli válaszukat, amely megint aláhúzta, a hamis tanúzás itt fogalmilag kizárt, az ügyészség által megjelölt törvényi passzus esetében is. Ennek kapcsán kifejtették: „egy levél, amelyben egy ismeretlen egy általa állítólag átélt eseményt ír le, nem okirat, de nem is tanúvallomás.” – A Kúria előtt tanúbizonyítás vagy akár okirati bizonyítás nem folyt, ezért a hamis tanúzás egyetlen fordulata sem valósulhatott meg – nyomatékosították újfent. Megjegyezték, amikor a levelet az ügyészségnek továbbították, nem neveztek meg semmilyen bűncselekményt – emberölés előkészületét sem. A Kúria felhívta a figyelmet, hogy a bírói gyakorlat alapján hasonló esetekben a hamis vád gyanúja merül fel. Végül azt írták, ha büntetőeljárás megindításának van helye, „akkor ez a Fővárosi Főügyészség feladata, melynek akadálytalanul eleget tehet”.

Az ügyészségtől érkezett viszonválasz rögzíti, hamis vádról azért nem lehet szó, mert a levél súlyos testi sértés előkészületéről szól, ez pedig azóta elévült – elévült bűncselekmény állításával pedig nem lehet hamis vádat elkövetni. – A levél írója ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy írását az alapügyben mentő bizonyítékként fogják csatolni, így a cselekménye hamis tanúzás megállapítására lehet alkalmas, amely miatt a Kúria nem tett feljelentést – erősítették meg korábbi nézetüket. Hozzátették, ezt a Kúria részéről nem tekintik mulasztásnak, pusztán a tényt közlik, hogy ilyen feljelentés nem volt.

A névtelen levél

A Bene Krisztián védője által csatolt levélben egy rejtélyes fogvatartott arról írt, a híradóban látta Renner Erika mostani párját, aki évekkel ezelőtt megpróbálta őt felbérelni a lúgos támadás végrehajtására. Az ügyészségnek sikerült azonosítani a gyanús sorok íróját, és közleményük szerint egyértelművé vált, hogy a levél valótlan állításokat közöl.