Magyarországot a Jobbik élelmiszeripari nagyhatalommá fogja tenni – legalábbis ezt vállalta kedden Vona Gábor a havonta bemutatott kormányzati elképzelései között, arra az esetre, ha pártja nyeri a jövő évi országgyűlési választást. A Jobbik elnökének célja, hogy a magyar termék védjeggyel ellátott áruk a világon mindenhol a minőség garanciái legyenek. Ezért az egyik legfontosabbnak a pártelnök azt nevezte, hogy természetes, bioalapanyagokat használjon a szektor, egészséges késztermékeket állítson elő, illetve a teljes termékpálya – a feldolgozástól kezdve a marketingen vagy a kutatáson át – magyar kézben legyen. Vona Gábor elismerte, hogy ez csak hosszú távú stratégiával valósulhat meg, ám szerinte kitűnő tervek léteznek, nagyszerű szaktudás áll rendelkezésre, csak az eddig elkészült tanulmányok eddig mindig a fiókban maradtak.
A Jobbik elnöke utóbbit azzal magyarázta, hogy az elmúlt 27 év kormányai a „szűk lobbiérdekek” áldozatává tették az élelmiszeripart, és „történelmi bűncselekménynek” nevezte, hogy azt az európai uniós csatlakozás utáni versenyre nem készítették fel kellően. Így az ágazatot ez lényegében letarolta. Tradicionális gyárak zártak be – mint a tájékoztatójának helyt adó Kapuvár húsüzeme –, így pedig csökkent a szektorban dolgozók létszáma is. Ráadásul Vona Gábor szerint volt egyfajta nemtörődömség is a politika részről, az eddigi kormányok rövid távon gondolkoztak, így magára hagyták – az egészségügy és az oktatás mellett – az élelmiszeripart is. Márpedig a sikerért meg kell dolgozni, a Jobbik pedig arra készül, hogy nemzetstratégiai ágazatként tekintsen az élelmiszeriparra.
Közben az EU mezőgazdasági ülésén Brüsszelben tartózkodó Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy agrártörténeti jelentőségű egyeztetést tartott a visegrádi négyek és a három balti állam agrárminisztere. A hét tagállam ugyanis elfogadott egy nyilatkozatot, amely szerint erős, a gazdákat támogató közös agrárpolitikára van szükség 2020 után, amit az EU költségvetésének, és nem a tagállamoknak kell finanszíroznia.
A miniszter kérdésünkre elmondta, a közös agrárpolitika nem kerülhet hátrányba azért, mert új feladatokat kell megoldania az EU-nak. Példaként említette, ha valaki a migrációra vagy szociális kiadásokra akar többet költeni, nem teheti meg a gazdák kárára, mert az agrártámogatások haszonélvezője elsősorban a vásárló. Fazekas szerint ha kisebb lesz a támogatás, akkor drágább lesz az élelmiszer.
