Nem kellene többé a rendszert savazni, nyugodtan lehetne online szavazni

Az egykori tüntetésszervezők referendumportált indítottak. Cél, hogy a neten keresztül is lehessen szavazni.

Az előző hét évben sorra tűntek fel, majd tűntek el olyan rövid élettartamú politikai csoportosulások és formációk, amelyek pár hétig, pár hónapig az új ellenzék lehetséges megteremtőjeként tetszelegtek az ellenzéki médiában. Utólag visszatekintve talán nem minden névre emlékezünk, de érdekes visszaolvasni az adott időszakok híreit, az adott csoport megszólalásait és a megmondóemberek megmondásait: mindig ugyanaz történt. Ilyen volt 2014 és 2015 fordulóján, még a migrációs válság előtt, de már az amerikai kitiltási botrány után a MostMi!. A Várady Zsolt iWiW-alapító és társai által életre hívott mozgalom tartott egy-két tüntetést; írt egy nyílt levelet Angela Merkelnek; megírták róluk, hogy ők az új SZDSZ; és még azt is bejelentették, hogy talán pártot alapítanak. Aztán sosem hallottunk róluk többet. 

Egészen mostanáig. Kedden délután ugyanis az egykori MostMi!-hoz kötődő civilek, így Lang András, Bakos Gábor és az ismert rendező, Schilling Árpád mutatták be azt a projektet, amelyen kisebb megszakításokkal két és fél éve dolgoztak Takács Borival és Takács Flórával, akik szintén az egykori tüntetésekhez köthetők. A Szabad szavazás egy online népszavazási portál, amelyen jelenleg három kérdésben voksolhatnak az emberek. A plusz az, hogy a portáltól függetlenül fejlesztett ADA, avagy anonim digitális azonosító segítségével a regisztráció és a szavazás után a felhasználók „tanúsíthatják” magukat, azaz hitelesíthetik, hogy valódi felhasználók. Így elméletben akár az is elképzelhető, hogy a portálnak valódi érdekérvényesítő ereje lehet, ha egy adott kérdés tényleg sok valódi felhasználót megmozgat. 

„Ide figyelj, Viktor! Hát nem szégyelled magad, hogy nemzeti konzultáció címszó alatt pártkampányt finanszírozol közpénzen?” – így kezdődik a Szabad szavazás beharangozó videója, amelyen Schilling Árpád rendező indulatosan esik neki a miniszterelnöknek azért, mert ellehetetlenítette a népszavazás intézményét. Szerinte ennek következtében elveszett a népszuverenitás, illetve az adott ügyekben nincs társadalmi vita – ezt akarják megváltoztatni az online felülettel. Schilling szerint fontos, hogy vegyük komolyan egymást, és tartsuk fontosnak ezt az ügyet, de azt is el tudja képzelni, hogy senkit nem fog érdekelni az egész. 

Lang András, a projekt másik gazdája arról beszélt, hogy az oldal készítői független civil magánemberek, akik tenni szeretnének valamit az országért: ő például elmondta, hogy szeret itt élni, és azt szeretné, ha a gyerekei is itt élnének. A projekt másik fontos célja, hogy népszerűsítse itthon az online demokratikus eszközöket. „Ahogy Észtországban, úgy hazánkban is lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok az országos és a helyi választásokon, népszavazásokon az interneten keresztül is leadhassák szavazataikat” – mondta Lang. Szerinte ez egy csapásra megoldaná, hogy Londonban és Erdélyben ugyanolyan feltételekkel lehessen szavazni. 

Madarász Csaba a Közösségi Digitális Eszközök Alapítvány képviseletében arról beszélt, hogy az ADA bármilyen civil szervezetnek hasznos lehet. Az eszközt fejlesztő Magosányi Árpád elmondta, hogy nincs ugyan tökéletesen biztonságos informatikai rendszer, de szerinte ez elég biztonságos, a szerver pedig Németországban van. 

Első körben három kérdés került fel az oldalra most az LMP, a Tanítanék Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt javaslatára. A Tanítanék az oktatás minőségének javításáról tett fel egy általános kérdést. Törley Katalin a szervezet képviseletében elmondta: egy ilyen felület arra is jó, hogy nagyobb figyelmet kapjanak egyes ügyek és a velük foglalkozó szervezetek.

A Kétfarkú vezetője, Kovács Gergő kiemelte, hogy több népszavazási kérdésüket is visszadobta Pakssal kapcsolatban az NVB, ezek közül az egyik kevésbé vicces az, amelyik felkerült a portálra. A viccpárt arról kérdezi az embereket, hogy a kormány tájékoztassa-e a paksi bővítésről az állampolgárokat olyan szinten, hogy aztán lehessen az ügyről népszavazást tartani. Az atomerőmű bővítéséről szóló népszavazási kérdéseket ugyanis azért nem engedték át, mert az indoklás szerint az emberek nem értenek eléggé az ügyhöz. 

Az LMP kedvelt témájával, az ügynöküggyel nevezett. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja szerint a lusztráció elmaradása ellopta a rendszerváltás lényegét: a diktatúra fenntartói át tudták menteni magukat a következő rendszerbe. Szerinte felháborító és a Fidesz bűne is, hogy Biszku Béla korábbi belügyminiszter nem börtönben, hanem ágyban, párnák között hunyt el. A Szabad szavazás oldalon feltett kérdésben az állambiztonsági iratok teljes nyilvánosságát, illetve a rendszerváltás utáni politikai elit állambiztonsági múltjának szisztematikus vizsgálatát indítványozzák. Mind a három szervezet képviselője elmondta, hogy remek kezdeményezésnek tartja az oldalt. 

Az első három kérdésre október 23-ig lehet szavazni, szeptemberben pedig három újabb kerül fel az oldalra. Az új kérdéseket a felhasználók segítségével állítják össze: a tervek szerint bárki küldhet javaslatot, amelyek közül pedig az oldal működtetői fognak kiválasztani tízet, majd ismét a felhasználók döntik el, melyik három ügyben legyen szavazás. A tervek szerint amint összegyűlt ötezer szavazat, rendszeresen közzé fogják tenni a részleteket.