Transzplantáltak a Kilimandzsáró tetején

Körülbelül 50-60 magyar betegnek lenne szüksége új tüdőre, de csak heten szerepelnek a friss várólistán.

Kuslits Szonja
2017. 07. 03. 11:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sikerrel mászták meg Afrika legmagasabb hegyét, a Kilimandzsárót tüdőtranszplantált magyar betegek és orvosaik. A nemzetközi expedíción hétfős magyar csapat vett részt, az 5895 méter magas csúcshódítás célja, hogy felhívják a figyelmet arra: a szervátültetés életet menthet, és a transzplantáltak is élhetnek teljes életet – hangzott el tegnap a tapasztalatokat összegző sajtótájékoztatón.

Garda Péter, aki 13 éve kapott új tüdőt, lapunknak beszámolt róla: 180 fokos fordulatot vett az élete a műtét után, elmondhatatlanul nagy szabadságot és új lehetőségeket tapasztalt. Amikor tudomást szerzett az expedícióról, egyértelmű volt számára, hogy része akar lenni a csapatnak.

– Az expedíció legnehezebb része a 4800 métertől a csúcsra menni, és onnan le. Éjfélkor indultunk, de előtte hatalmas vihar tört ki, és emiatt szinte egyáltalán nem tudtunk pihenni. Nem gondoltam rá, hogy nem tudom végigcsinálni, de a vége felé már számoltam a métereket – emlékezett vissza. A férfinak cisztás fibrózisa volt, ami az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség. Négy hónap után juthatott új szervhez, Bécsben operálták.

A 24 éves, környezetmérnöknek tanuló Balogh Krisztián volt a magyar csapat legfiatalabb tagja, ő másfél éve kapott nemcsak új tüdőt, de új májat is. Lapunknak elmondta: cisztás fibrózissal született, ezért volt szükség a májátültetésre. A májra öt évet várt, amikor kiderült, hogy új tüdőre is szüksége van, négy hónap után végezték el a beavatkozásokat. – Bécsben negyven napot töltöttem kórházban, itthon pedig további tízet a pulmonológián, ezt követően mehettem haza – mondta. Beszélt arról is: az átültetés utánra kitűzött egyik álma volt, hogy körbebiciklizze a Balatont, amit májusban kilenc és fél óra alatt sikerült is teljesítenie. Ez és a Kilimandzsáró megmászása is óriási változás a korábbi életéhez képest, korábban ugyanis még 300 méter megtétele is igen nagy nehézség volt számára, oxigénpalackkal is.

Lang György, a Magyar tüdőtranszplantációs program vezetője és a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika igazgatója az eseményen arról beszélt: az elmúlt másfél évben 33 tüdőtranszplantációt végeztek Magyarországon. A szervek több mint fele az Eurotransplant Alapítványnak köszönhetően külföldről érkezett. Idén csupán egy magyar beteget operáltak Bécsben, tavaly ez a szám még hat volt. E szám amiatt is csökken, hogy itthon egyre komplexebb eseteket tudnak ellátni.

Megkérdeztük, hányszor fordult elő, hogy kilökődés vagy egyéb probléma miatt nem élte túl a beteg a transzplantáció utáni időszakot, a szakember úgy válaszolt: másfél év alatt eddig két beteget veszítettek el. Egy fiatal páciens kapott második új tüdőt, de úgy tűnik, ezt sem fogadja be a szervezete. Azonban nagyon ritka az ilyen eset.

Lang Györgytől megtudtuk: Magyarországon messze nincsenek annyian a transzplantációs várólistán, mint ahány betegnek új tüdőre lenne szüksége, ami igen nagy gond.

– Egészen biztos, hogy legalább ötven-hatvan olyan beteg van az országban, akinek szüksége lenne új tüdőre. Ehhez képest jelenleg heten szerepelnek a várólistán. Ez tragédia, hiszen sokkal több embernek tudnánk segíteni az életmentő beavatkozással, mégis úgy halnak meg emberek, hogy soha nem jutnak el hozzánk. Nincs a köztudatban, hogy ez mindenki számára hozzáférhető lehetőség – emelte ki. Az egészségbiztosítás egyébként korlátlanul finanszírozza a beavatkozást, anyagi okok sem hátráltatják a műtéteket.

Az utógondozás kapcsán megtudtuk: a műtét után a beteg 7–10 napot tölt az intenzív osztályon, majd ugyanennyi időt a normál osztályon. Ekkor mérik, miképpen működik az új tüdő. Ezt követik a rehabilitációs időszakok, amelyekben a gyógytornászok segítenek az izmok fejlesztésében. – A betegek a nem megfelelő oxigénellátás miatt leromlott állapotban kerülnek hozzánk, de a műtét után képesek visszaépíteni izmaikat – mondta Lang György. – A szervezet persze érzékeli, hogy idegen szerv van a testben, az immunrendszert épp ezért gyógyszerekkel megfelelő mértékben le is kell gyengíteni, hogy megakadályozzák a kilökődést. Ebben nagyon fontos az egyensúly megtalálása, ami hosszú időbe telik – tette hozzá.

A transzplantációs program eredményességének egyik kulcsa Lang György szerint a megszerzett tapasztalat hasznosítása. Százhatvan beteget Bécsben transzplantáltak, őket már hazánkban gondozták az orvosok. A bécsi programban való részvétel szükséges volt ahhoz, hogy megfelelő rutint szerezzenek, ami mára jobbá teszi az ellátást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.