Megkérdeztük, hányszor fordult elő, hogy kilökődés vagy egyéb probléma miatt nem élte túl a beteg a transzplantáció utáni időszakot, a szakember úgy válaszolt: másfél év alatt eddig két beteget veszítettek el. Egy fiatal páciens kapott második új tüdőt, de úgy tűnik, ezt sem fogadja be a szervezete. Azonban nagyon ritka az ilyen eset.
Lang Györgytől megtudtuk: Magyarországon messze nincsenek annyian a transzplantációs várólistán, mint ahány betegnek új tüdőre lenne szüksége, ami igen nagy gond.
– Egészen biztos, hogy legalább ötven-hatvan olyan beteg van az országban, akinek szüksége lenne új tüdőre. Ehhez képest jelenleg heten szerepelnek a várólistán. Ez tragédia, hiszen sokkal több embernek tudnánk segíteni az életmentő beavatkozással, mégis úgy halnak meg emberek, hogy soha nem jutnak el hozzánk. Nincs a köztudatban, hogy ez mindenki számára hozzáférhető lehetőség – emelte ki. Az egészségbiztosítás egyébként korlátlanul finanszírozza a beavatkozást, anyagi okok sem hátráltatják a műtéteket.
Az utógondozás kapcsán megtudtuk: a műtét után a beteg 7–10 napot tölt az intenzív osztályon, majd ugyanennyi időt a normál osztályon. Ekkor mérik, miképpen működik az új tüdő. Ezt követik a rehabilitációs időszakok, amelyekben a gyógytornászok segítenek az izmok fejlesztésében. – A betegek a nem megfelelő oxigénellátás miatt leromlott állapotban kerülnek hozzánk, de a műtét után képesek visszaépíteni izmaikat – mondta Lang György. – A szervezet persze érzékeli, hogy idegen szerv van a testben, az immunrendszert épp ezért gyógyszerekkel megfelelő mértékben le is kell gyengíteni, hogy megakadályozzák a kilökődést. Ebben nagyon fontos az egyensúly megtalálása, ami hosszú időbe telik – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!