Rendkívüli parlamenti ülésnap összehívását kezdeményezi az LMP társelnöke a kilakoltatások ellen. Hadházy Ákos lapunknak elmondta, több fontos kérdésben is döntés várható a devizahitelek ügyében az Európai Bíróság részéről, többek közt abban, hogy kizárólag az adósoknak kell-e viselniük az árfolyamkockázat terheit. Az ellenzéki politikus ezért azt szeretné elérni, hogy kilakoltatási moratóriumot vezessenek be, amíg az uniós bíróság nem dönt ezekben az ügyekben. Kezdeményezi a végrehajtási törvény módosítását is.
Mint mondta, tűzoltó javaslatról van szó, valódi megoldás ugyanis szerinte csak a kormányváltás után várható. Kifejtette, bár a kormányzat nem győzte hangsúlyozni, hogy megmentették a devizahiteleseket, valójában az adósok kálváriája csak ürügy volt a banki különadók beszedésére, amivel nem a devizacsapdába került családokon segítettek, hanem másra költötték a pénzt. De a jegybank sem az adósok megsegítésére fordította a devizahitelek forintosításból származó nyereségét, hanem saját céljára költötte – fűzte hozzá a politikus. Emlékezetes, Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában ismerte el, hogy a devizahitelek megmentésére is fordíthatták volna a forintosításból származó 160 milliárd forintos jegybanki nyereséget, de a Magyar Nemzeti Bank fontosabbnak tartotta az általa létrehozott – egyébként botrányoktól terhes – alapítványok céljait.
Az LMP kilakoltatásokkal kapcsolatos aggodalma egyébként nem alaptalan. Mint lapunk beszámolt róla, tavaly rekordot döntött a kilakoltatások száma, az ingatlan-birtokbaadások száma pedig március és december között meghaladta a 3100-at. Összehasonlításképpen: 2012-ben egész évben „mindössze” 700 ingatlant adtak birtokba, 2013-ban pedig „csak” 550-et. A részleges kilakoltatási moratórium után pedig 2015-ben már 2300-ra nőtt a lakáskiürítések, idén pedig várhatóan tovább emelkedik az utcára kerülő családok száma. Jegybanki adatok alapján rövid távon 60 ezer jelzáloghiteles otthona kerülhet veszélybe, ha az adósok és a bankok nem tudnak megegyezni. A nemzeti bank ajánlása szerint a hitelintézeteknek tavaly ősszel kellett – még egyszer utoljára – megkeresniük a nem fizető adósokat, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről. Így 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, de közülük csupán 4000-rel sikerült megegyezniük.
Támogatja az LMP javaslatát a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt képviselője lapunknak azt mondta, hogy Hadházy Ákos kezdeményezése egybevág azzal, amit a Jobbik már többször is fölvetett a parlamentben. Közölte, egyetért vele, hogy azonnali kilakoltatási moratóriumot kell bevezetni. Ugyanakkor szerinte nem európai vagy nemzetközi szervektől kell várni, hogy a devizahiteles-válság megoldódjon, hanem a magyar törvényhozásnak kell rendbe tennie. Amit pedig a jelek szerint az ellenzéknek kell kierőszakolnia – mondta. Ennek az az oka – fűzte hozzá –, hogy bár a kormányzati propaganda az adósok megmentéséről szól, ám valójában a helyzet egyáltalán nincs megoldva, erre utalnak a kilakoltatási adatok is.
Figyelemre méltó, hogy a KDNP sem zárkózik el az LMP javaslatától. Harrach Péter, a párt frakcióvezetője megkeresésünkre közölte, megvárják az ellenzéki párt megkeresését, és az érvek, illetve a megoldási javaslat értékelése után döntenek arról, partnerek lesznek-e a rendkívüli ülés kezdeményezésében. Hozzátette, pártja a családi csődvédelem szabályait lazítaná, hogy többen lépjenek be a rendszerbe, és a Nemzeti Eszközkezelőt erősítené, amely több ezer ingatlant vásárolt meg eddig országszerte a bajba került adósoktól, akik visszabérelhetik lakásukat. A KDNP által kezdeményezett családi csődvédelem egyébként teljes kudarcot vallott, az előrejelzések szerint körülbelül 20 ezer bajba jutott adóst vártak, ám csupán töredékük jelentkezett. Harrach Péter korábban erről azt mondta, a sajtó tehet az érdektelenségről, mivel rossz hírét keltették a jogi intézménynek.
Szintén megvárják az LMP hivatalos kezdeményezését a szocialisták; ám Burány Sándor, a párt országgyűlési képviselője lapunknak elmondta, minden ehhez hasonló indítványhoz pozitívan állt hozzá az MSZP, szerinte ezzel sem lesz másképp. Szerinte a legnagyobb problémát az okozza, hogy piaci árfolyamon forintosították a hiteleket, amivel megszűnt ugyan a devizaadósság, de a terhek érdemben nem csökkentek. Kerestük a Fideszt is, ám a kormánypárt képviselői részéről senki nem mert nyilatkozni a Magyar Nemzetnek.
Megszólalt ugyanakkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki szerint egyelőre nem lehet fölbecsülni, idén hogyan alakul a kilakoltatások száma. Schadl György kijelentette: jelenleg az árverések után kitűzött kilakoltatások zajlanak, ugyanakkor némileg csökkent a sikeres árverések száma. Ennek oka, hogy nemrég a parlament módosította az árverezés szabályait, amelyek értelmében piaci áron kell értékesíteni az ingatlanokat. Budapesten némileg lassult, vidéken pedig drasztikusan csökkent a végrehajtási eljárások során a kényszer-értékesítések száma – tette hozzá.
A kilakoltatási folyamatot három tényező lassíthatja. Egyrészt az, hogy a több tízezer ingatlanra alig kétszáz önálló bírósági végrehajtó jut, ekkora mennyiséget pedig nem tud kezelni a rendszer. Másrészt, hogy a hatalmas mennyiségű ingatlanra nincs megfelelő kereslet. A végrehajtói kar árverési rendszerében körülbelül 15 ezer ingatlan vár árverésre, ezek közül többet már többször is megpróbáltak értékesíteni, ám sikertelenül. Végül pedig az is lassítja a kilakoltatásokat, hogy nemrég módosult a végrehajtási törvény, aminek értelmében az ingatlanok értékének száz százalékáért lehet kényszer-értékesítést végezni.
