Végre szabályozza a rákkeltő akrilamid élelmiszerekben lévő tartalmát az EU

A pirítósban, sült krumpliban és kávában jelen lévő, természetes vegyület káros hatása már 15 éve ismert.

MN
2017. 07. 20. 9:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másfél évtizede ismert, hogy az akrilamid nevű vegyület rákkeltő, de az Európai Unió csak most jutott el odáig, hogy szabályozta az élelmiszerekben előforduló mennyiségét. Szerdán a huszonnyolc tagállam illetékes miniszterei támogatták az Európai Bizottság javaslatát, amely – miután minden ország átülteti az előírásait – referenciaértéket határoz meg a vegyületre, és előírja, hogy ennél nem lehet több az élelmiszerekben.

Olyan ugyanis soha nem lesz, hogy nulla legyen egyes élelmiszerek akrilamidtartalma. Ez ugyanis egy természetes anyag, amely szénhidráttartalmú élelmiszerekben keletkezik, ha magas hőmérsékleten, 120 Celsius-fok felett sütik, pörkölik őket. Jellemzően tehát a pirítósban, a sült krumpliban, a kávéban és a kekszben van jelen, ami egy darabig nem is baj, de nagy mennyiségben, főleg a gyermekek számára kockázatos lehet – erről részletesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal oldalán olvashat.

Az élelmiszer-biztonságot érintő tudományos kérdésekben illetékes európai szerv már 2002-ben tudományos véleményt adott ki, melyben ismertetett egy svéd tudományos eredményt. E szerint kísérleti állatokban az akrilamid rákkeltőnek bizonyult, ezért azt ajánlották, hogy az észszerűen elérhető lehetséges legalacsonyabb szintre kell csökkenteni a bevitelt. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ben megerősítette, hogy az akrilamid növeli a rák kialakulásának kockázatát.

A bizottsági javaslatot az után fogadták el, hogy bekerült a szövegbe egy olyan fordulat, amely lehetővé teszi az arányosság alkalmazását. Így már Belgium is megnyugodhatott, hiszen nem kell változtatni az ott nemzeti ételnek számító, mindenhol kapható sült krumpli elkészítési módján. A szerdán megszavazott jogszabálytervezetet még jóváhagyásra el kell küldeni az Európai Parlamentnek, majd a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanácsnak, leghamarabb 2018-ban léphet hatályba – írj a Euractiv.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.