2023. január 1-jétől csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését – derül ki az Index birtokába került kormányzati előterjesztésekből.
A portál azt írja, a Lázár János és Trócsányi László miniszterek által jegyzett tervezet szerint az előírás vonatkozna
Bár a javaslat szerint az említett pozíciók betöltésénél a jogász végzettség mentességet adna az NKE-s diploma megléte alól, ezzel több minisztérium sem értett egyet.
Az Index szerint az intézkedést nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kellene készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját. A javaslat ki is tér arra, hogy „a 2017-ben, illetve 2018-ban megkezdett képzések már 2021–2022-ben befejezhetők”. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor felvetette, hogy a jelenleg vezetői pozícióban lévők előnyben részesülhetnének a felvételi eljáráskor, az előterjesztők pedig ezt támogathatónak tartották – teszi hozzá a portál.
Az egyik dokumentumból az is kiderül, hogy Lázár és Trócsányi tervének közigazgatási egyeztetése az idén augusztus 3–7. között zajlott, 16-án államtitkári értekezleten, 29-én pedig a kormány stratégiai kabinetjének ülésén is megtárgyalták. Az egyik előterjesztéshez („Az államtudományi képzési terület képesítéseinek a közigazgatásban történő bevezetésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról”) elég a kormány döntése, a másik előterjesztésről („Az okleveles államtudományi mester szakképzettség előírásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról”) viszont a parlamentnek is szavaznia kell.
A változtatás szükségességét egyébként az egyik dokumentumban azzal indokolták: „az állam és a kormányzás szerepe a társadalmi és gazdasági problémák megoldásában világszerte erősödik. Az államépítés, a jó és hatékony kormányzás és a közszolgálat egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzeti érdekek védelmében”. A dokumentumban emellett az is szerepel, hogy „az államépítés fokozódó feladata sürgeti a kormányzásban és a közigazgatásban szakmai vezetői feladatokat ellátó személyzet professzionális felkészítését. Ezt a célt szolgálja az államtudományi mester szakképzettség bevezetése a közigazgatási vezetői előmenetel rendszerébe”.
Az egyik tervezetben pedig kitérnek arra, hogy az NKE-s államtudományi diploma előnyt jelenthetne jegyzői, aljegyzői (illetve főjegyzői és főjegyzőhelyettesi) kinevezéskor.
Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) lapjának adott interjújában már februárban közölte: a kormánynak célja, hogy valamennyi állami vezető részesüljön államtudományi képzésben, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről. Hozzátette, az államtudományi képzés átalakításával olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt.
A kormányfő az NKE-ről azt mondta, a teljesítmény visszatükrözi az alapító szándékát. Az egyetem 2010-es megalapítása hosszú távú válasz volt az elmúlt évtizedek problémáira. „Az intézménynek ráadásul van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet” – jelentette ki. Orbán szerint az NKE megalakítása jelentős lépés a közigazgatás reformjában, mert olyan szakembereket képez, akik új generációját adhatják annak az államnak, amelynek a felépítésén a kormány a megalakulása óta dolgozik.
