Nem tesz le a kormány arról, hogy kormánytisztviselőket, hivatalnokokat zsilipeljen át az igazságszolgáltatási rendszerbe. Mint arról a 444.hu beszámolt, a szaktárca kidolgozta azt a rendelettervezetet, amely a közigazgatási bírói posztra pályázók pontozását szabályozná. Ebben az szerepel, hogy a közigazgatásból – állami hivatalokból, akár minisztériumokból – átpályázó, jogi végzettségű jelentkezők többletpontokat kaphatnak a szakmai előéletükre. A cél az, hogy ne csak azok rúghassanak labdába, akik eddig a bíróságon építették a karrierjüket.
Csakhogy a minisztériumi terveket ellenzi az igazságszolgáltatás igazgatási szerve, az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A 444.hu több bekezdést is idézett a hivatal állásfoglalásából, ezekből pedig kiderül: az OBH egyik fő kifogása az volt, hogy a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók teljesen másképp szocializálódtak. A hivatali apparátusban természetes az alá-fölé rendeltség, és ez nem hagy teret a függetlenségnek, ami a harmadik hatalmi ágnál viszont alapelv.
Az OBH ellenállása azért pikáns, mert elnökét, Handó Tündét – Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő feleségét – az ellenzék tiltakozása mellett a kormánypárti képviselők választották meg 2011-ben, menesztve a korábbi főbírót, Baka Andrást.
A lapunk által megkeresett jogászok szerint sem a különálló közigazgatási bíráskodás létrehozása, sem pedig a „külsősök” beengedése a szervezetbe nem ördögtől való. Ugyanis a szakemberek körében 1990 óta konszenzus van arról, hogy a Rákosi-rendszer felszámolta közigazgatási bíráskodás önállóságát helyre kell állítani. Ráadásul jogállami elvárás, hogy az állampolgárok ügyeit intéző különféle hatóságok (járási hivatalok, adóhatóság, médiahatóság stb.) ügyeit független bíróság kontrollálja. A közigazgatási ügyek pedig speciális tudást igényelnek. Leegyszerűsítve: nem jó, ha egy válási ügyeket tárgyaló bíró foglalkozik adójogi kérdésekkel. Ezért elkülönült szervezetre, éves költségvetésre, saját vezetőkre és utánpótlásra van szükség.
