Húszmilliárd forintos keret a kormányzati utakra

Új szerződést kellett kötnie a Közbeszerzési Főigazgatóságnak öt irodával 2021-ig, mert elapadt a költségvetés.

Vég Márton
2017. 08. 01. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eddigi három helyett már öt utazásszervezővel kötött négy évre szóló, 20 milliárd forintos keretösszegű szerződést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) az állam nemzetközi utazásaira kiírt közbeszerzési eljárás után, még július 18-án. A győztes utazási irodák között szerepel az OTP Travel, az IBUSZ, a Weco-Travel – ez a három társaság már régóta megbízható partnere a kormánynak –, valamint új résztvevőként bekerült a kiválasztottak közé a Jet Travel és a korábbi pályázatok során mindig sikertelenül próbálkozó United 4 Bonafini Bindair. Így elvileg már 2021 nyaráig megoldódott az állami utak szervezése, de ez nem jelenti azt, hogy a következő négy évben biztosan nem írnak ki új eljárást a tárgykörben.

2015 tavaszán ugyanis már aláírtak egy 8,4 milliárd forintos, szintén négy évre szóló keretmegállapodást, amit tavaly ősszel azért kellett módosítani, mert túl gyorsan elköltötték az összeget. Úgy látszik azonban, hogy a betervezett 12,6 milliárd forint is kevés volt a repülőjegyek, szállások, autóbérlések és biztosítások fedezésére, ezért kellett most már kereken 20 milliárd forintra feltornászni az utazási költségvetést. Nincs garancia arra, hogy ez már elegendő lesz a külföldi számlákra, ugyanis például a 2015 áprilisától 2016 áprilisáig tartó időszakban 5,4 milliárd forintos végösszeg gyűlt össze. Igaz, 2014-ben 4,6 milliárd forintnál megállt a számláló.

Ehhez képest pedig nagyon puritán időszak volt a 2011 december és 2013 február közötti időszakra betervezett három és fél milliárd forintos keret.

A vonatkozó dokumentumokból az nem derült ki, hogy miért kellett az eddigi három helyett öt utazási iroda segítségét igénybe venni, de már az ajánlati felhívásban leszögezték, hogy legfeljebb öt ajánlattevővel kívánnak szerződést kötni. Nagy verseny mondjuk nem volt, hiszen eleve öt utazási iroda pályázott, és mind az öten megfeleltek az előírt alkalmassági követelményeknek.

A korábbi pályázatoknál még volt némi tülekedés, hiszen például a 2015-ös eljárás eredményhirdetése után vitarendezést is kért a United 4 Bonafini Bindair, de azt a KEF elutasította. A Bonafini akkor az IBUSZ ajánlatát furcsállotta, mondván, az árajánlata aránytalanul alacsony, megalapozatlan és a közbeszerzésben meghatározott feladatokat nem tudnák ellátni az ajánlatukban szereplő minimális szakemberlétszámmal. Még 2013-ban pedig a Malév Air Tours nem fogadta el az eredményt, ők az összes nyertes ajánlatát kifogásolták.

Az utóbbi években megváltozott az elbírálási szempontrendszer is. A pályázók összehasonlításánál eredetileg negyven százalékban a foglalási díj vállalt mértéke, míg hatvan százalékban a nyújtott kedvezményekre lehetett pontokat kapni. Az első változás 2013-ban történt, akkor ugyanis a kedvezmények helyett már azt értékelték, ha az utazási irodának minél több telephelye volt. A Malév Air Tours 11 telephelye közül egyébként több fogászatként működött, ugyanis a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. lett a tulajdonosa, miután átvészelte az anyavállalat csődjét. A mostani eljárásban pedig a szolgáltatási díj mértéke mellett az számított, hogy az irodának hány felsőfokú végzettségű szakembere intézné a foglalásokat. Itt három-hat embert jelöltek meg a társaságok.

A kormányzati utak megrendelése is sokkal egyszerűbb, mint egy átlagpolgárnak. Az állam ugyanis direkt erre a célra kifejlesztette a jól csengő Központi Kormányzati Utaztatási Portált, ahol csak meg kell adni az utazás paramétereit (úti cél, időpont, delegáció létszáma) és utána várni az irodák ajánlatát. Az utazásszervező társaságokon kívül van még egy cég, amelyik garantáltan jól jár az állami utakkal. Az utaztatási portált ugyanis a TravelSoft Online Kft. üzemelteti, a szoftver használati díja pedig a nettó foglalási érték két és fél százaléka. Korábban havi bontásban lehetett követni, miként alakul az utazási költségvetés, általában kétszáz- és ötszázmillió forint között ingadozott a költés.

Érdekes lesz követni, hogy az öt utazási iroda között miként alakul majd a forgalom, a korábbi tapasztalatok szerint ugyanis az OTP Travel vitte el az utak kétharmadát, amiből milliárdos bevételei voltak a társaságnak. A Weco volt a második és az IBUSZ pedig a harmadik, de a két új szereplő megjelenése előbb-utóbb felboríthatja a sorrendet.

Múlt nyáron írt a Magyar Nemzet arról, hogy milliós repülőjegyek is szerepelnek abban az összesítésben, amelyet a kormányzati portálon tettek közzé a Miniszterelnökség vezetőinek külföldi útjairól. Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára részére hárommillió forintért vettek repülőjegyet unión kívüli országokba, Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pedig Argentínában és Chilében járt egymillió forintért.

2014-ben egy kínai út volt a legdrágább, a hétfős csoport nyolcnapos útja a kínai külügyminiszterhez 10,2 millió forintos számlát hozott össze. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig 2014 májusában mondott le az utazásiköltség-térítéséről, miután az Origo megírta fényűző utazásait. A portál arról számolt be, hogy még 2012-ben egy háromnapos angliai utazáson 920 ezer forint szállásköltség jött össze, de egy kétnapos svájci és egy kétnapos olaszországi úton is félmillió forintos szállást választottak. Lázár utóbb visszafizette a költségvetésnek a kétmillió forintot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.