Tényi István: A korrupciógyanús ügyek többségében nem járnak el a hatóságok

Hogyan telik mostanság egy „hivatásos” bejelentő élete? Unalmasan: az ügyészség és a rendőrség tétlenkedik.

Egyértelműen romlott az utóbbi időben a rendőrség és az ügyészség hozzáállása a nyilvánosságra került korrupció- vagy bűncselekménygyanús ügyekben, a nyomozóhatóságok a kényes esetek (például a kormánypárthoz közel állókat érintő botrányok) többségében nem járnak el, vagy csak ímmel-ámmal vizsgálódnak, ha indul is nyomozás, nem látni a végét – mondta lapunknak Tényi István.

A sorozatos feljelentéseiről ismert férfi április elejéig még Fidesz-tagként küzdött azért, hogy a hatóságok végezzék a feladatukat, és tárják fel vagy legalább vizsgálják a gyanús, illetve jó eséllyel jogellenes cselekményeket.

A nemzeti konzultációs leveleket interneten kitöltők adatainak orosz szerverre való továbbítása, hűtlen kezelés gyanúja az Országos Mentőszolgálatnál, a Magomed-ügy – csak pár példa azokra az egyébként közérdeklődésre számot tartó botrányokra, amelyekben egyszerűen visszadobták Tényi István bejelentését.

A konzultációs ívekkel kapcsolatban például a beadványát először az ügyészség be sem fogadta azzal az indokkal, hogy nem sértettje az ügynek. Amikor ez ellen panasszal élt, a Fővárosi Főügyészség elismerte, hogy ha ő is kitöltötte a kérdőívet, akkor mégiscsak lehet sértettje az ügynek. Ugyanakkor az ügyészség végül is arra jutott, hogy nem történt semmi.

Ilyen esetben szerintük a bűncselekmény megvalósulásához az kell, hogy „a céltól eltérő személyes adatkezelésre haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva kerüljön sor”. Azaz ha valakinek a személyes adatait külföldi szerverre küldik, önmagában még nem jelentős érdeksérelem – vélte az ügyészség. (Az adatvédelmi hatóság azóta azt állapította meg, hogy az elküldött személyes adatokat az orosz szerver állítólag nem is fogadta. Erről ugyanakkor Tényi István máig nem kapott hivatalos értesítést.)

Az Országos Mentőszolgálattal kapcsolatban a Pesti Srácok írt korábban 800 ezres megbízási díjakról, tízezer forintért bérbe adott saját ingatlanról, felesleges informatikai rendszerről és megfelelő végzettség nélküli szakemberről. A hűtlen kezelés gyanúja miatt tett bejelentést a BRFK végül megszüntette, mivel, mint írták, „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”. Nem találtak bűncselekményre utaló jelet Magomed Daszajev esetében sem, aki furcsa körülmények között vette rá bocsánatkérésre Komáromy Gergely aktivistát a Szabadság téri emlékmű megdobálása után. Különös az esetben az is, hogy – mint azt lapunk is megírta – a csecsen származású férfi annak ellenére nyugodtan járkál az országban, hogy régen lejárt a tartózkodási engedélye.

A Tényi által bejelentett ügyek sok esetben ugyanakkor még idáig sem jutnak el. Nemegyszer cinkos hallgatásba burkolóznak a hatóságok, és többszöri megkeresés után sem adnak semmiféle tájékoztatást, noha ez kötelességük lenne. – Nem érzékelek változást a nyomozóhatóságok hozzáállásában, sőt új jelenségként megjelent a bezárkózás. Egyfajta bábjáték megy bizonyos ügyekben – nyilatkozott lapunknak Tényi István. A ceglédi dzsúdóközpont ügyében például – ahol az építkezés nyomán hűtlen kezelés gyanúja miatt tett bejelentést – az ügyészség háromszori megkeresésre sem adott tájékoztatást arra hivatkozva, hogy az eljárásnak nem sértettje. Mindezt egy olyan, 447 millió forint közpénzből finanszírozott beruházásnál, ami egyes sportszakági vélemények szerint 250 millióból is kijöhetett volna. Tényi István csak a sajtóból tudta meg, hogy végül indult nyomozás a feljelentése nyomán. Ugyancsak titkolták előtte a képviselők irodabérlését (sok parlamenti képviselőnek sajtóbeszámolók szerint irreálisan magas áron, a piaci ár sokszorosáért bérel irodákat az Országgyűlés, ráadásul sok irodát az újságírók meg sem találtak az adott címen). Tényi két hónap alatt háromszor írt az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahová az ügyet áttették, de sokat elárul a helyzetről, hogy választ egy esetben sem kapott.

– A demokratikus kontroll érdekében nem nekem kellene egyedül eljárnom. Ha például az ellenzék jól működne, akkor a mostani bejelentések sokszorosát lehetne megtenni. Az ellenzék egy része – néhány politikust leszámítva – ugyanakkor nem a közügyekkel, hanem saját belső harcaival van elfoglalva, így a közpénzek elherdálása, a szabálytalanságok feltárása vagy feljelentése nem annyira érdekli őket – mondta Tényi István. A volt Fidesz-tag méltatlannak és vérlázítónak tartja, hogy a kormány nap mint nap kiskorúnak és butának nézi a polgárokat. Erről szólt a plakátkampány, a migránsokkal való riogatás, az ellenzéki politikusok lejáratása – sorolta a példákat.

Úgy véli, a jelenlegi Fidesz, illetve a kormányzati szereplők semmiben sem különböznek a bukott szocialista garnitúrától, amelyik mai szemmel nézve egészen szemérmesnek mondható. Tényi szerint a „Habony Művek” termékei ugyanis nem ismernek gátlásokat, ha a hatalom és a pénz megszerzéséről és megtartásáról van szó. – Nem tudom elhinni, hogy a miniszterelnök olyanokat engedett maga köré, akik egy gengszterfilmben is megállnák a helyüket – fejtette ki, majd arról beszélt: egyre több jel utal arra, hogy az ügyészség a kormány befolyása alatt működik és cselekszik, illetve a kormány ízlése szerint jár el.

Tényi István időnként azonban más hatóságoknál is falakba ütközik. A bejelentés ellenére sem vizsgálta például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Mészáros Lőrinc médiabirodalmának terjeszkedését, pedig a 24.hu számításai szerint a milliárdos felcsúti polgármesternek már 194 lap tartozik az érdekeltségébe.

Nem annyira meglepő viszont, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben nagyon gyorsan eljárnak a hatóságok. Ilyen volt az Orbán-interjú meghekkelése. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Fejér Megyei Hírlap tavaly december 24-ei számában jött le egy olyan interjú, amelybe valaki belenyúlt, olyan félmondatokkal toldva meg a miniszterelnök mondandóját, mint hogy „mi kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket”. Április elején, majd tizedikén ismét megjelent a meghamisított interjú a lap digitális számában. Mind az alapügyben, mind az áprilisi esetek után elég volt néhány nap arra, hogy az „illetékesek” reagáljanak.

Az április eleje, vagyis a Fideszből történt kizárása óta eltelt négy hónapban Tényi István negyvenöt bejelentést, közérdekű bejelentést, illetve feljelentést tett a gyakran közpénzeket is érintő visszaélésgyanús esetekben. Ebből kilenc esetben semmiféle információt vagy tájékoztatást nem kapott, tízszer pedig egyszerűen elutasították a bejelentését. Nyomozás huszonnégy esetben ugyan indult, de ez önmagában csalóka szám, hiszen a vádemelési szakaszba, illetve az elsőfokú ítéletig mindössze egyetlen ügy jutott el (ez az az eset volt, amikor egy férfi az áprilisi tüntetések idején ételfestékkel dobta meg a Terror Háza épületét; őt végül pénzbírságra ítélték). A nagyobb ügyekben, gazdasági visszaélések gyanúja esetén vagy politikusokat érintő kérdésekben viszont erre alig volt példa. Tényi állítása szerint maga is meglepődött, hogy egyáltalán elindították a vizsgálatot például a ferencvárosi bérlakásbiznisz miatt, illetve azzal a lapunkban megírt esettel kapcsolatban is, hogy még a kerület saját átlagos árszabásához képest is töredékéért bérel lakásokat a Budavári Önkormányzattól a Garancsi István Fidesz-közeli üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. – Ez azonban még távolról sem jelenti azt, hogy vádat is emel majd a Polt Péter vezette ügyészség – tette hozzá Tényi István.