Beszédében az államfő feltette a kérdést, hogy mit kell tenni az észszerű vízgazdálkodás érdekében, és miképp kellene finanszírozni azt. Kiemelte az öntözés, a szanitáció, valamint a vízhálózat korszerűsítésének és az árvízi védekezésnek a fontosságát. Leszögezte: mindegyik feladat komoly strukturális beruházásokat és anyagi forrásokat, korszerű megoldásokat igényel.
Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. „Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül” – hangsúlyozta. „Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával” – mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására – tette hozzá.
„Jó ötletek vannak, azok beruházókra várnak” – mondta, majd három magyar ötletet mutatott be: arzénmentesítő készüléket, napelemes vízszivattyút és konténeres szennyvíztisztítót. „Olyan adományozókra van szükség, akiknek fontosabb a társadalom, mint a gyors anyagi megtérülés” – jelentette ki az államfő, aki Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét: Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.
