Egy osztrák felségjelzésű, hatalmas, hófehér Bombardier magánrepülőgép érkezett, majd repült tovább szerda kora délután a pécs–pogányi légikikötőből. Utasa egy kiemelten védett üzletember volt, így Magyarországon a Terrorelhárítási Központ vigyázott rá. Alekszej Lihacsovról van szó, aki nem más, mint az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom vezérigazgatója. Az orosz üzletember előbb Paksra látogatott, majd onnan a Pécs határában álló repülőtérre ment. A Magyarországra érkező delegáció tehát szerdán kipróbálta a pécsi repteret, ami azt a sajtóértesülést támasztja alá, hogy a magyar kormány megállapodhat, vagy előzetesen talán már meg is állapodott az orosz atomenergetikai óriással arról, hogy a paksi bővítéshez szükséges ipari és magáncélú légi forgalmat is Pécs–Pogányt használva bonyolíthatják le.
A Magyar Nemzet nem hivatalos, ám több, egymástól független forrásból származó információja szerint a kormány végül megmenti a csőd szélén táncoló, hozzávetőleg 7,5 milliárd forintos működési hiányt felhalmozó pécsi önkormányzatot. Erre úgy kerülhet sor, hogy a kormányzat kifizeti Pécs tartozásait, ám cserébe be is nyújtja a számlát. Vagyis a város nem kap ingyenpénzt, és ez nem csupán azt jelenti, hogy sokkal szigorúbb gazdálkodást várnak majd el Pécstől, hanem azt is, hogy az állam gyakorlatilag bevásárol a megyeszékhelyen.
A legnagyobb tétel a kormány pécsi listáján a Pécs–Pogány repülőteret működtető cég felvásárlása lehet. Ugyanakkor értesüléseink szerint az állam a repteret átvétele után kis túlzással azonnal bérbe is adná a Paks II.-t építő Roszatomnak. Ha így lesz, az ügylettel egyáltalán nem jár rosszul a kormányzat. S nem mellékes, hogy a szóban forgó repülőtér észszerű választás lenne az oroszoknak is, hiszen van közvetlen autópálya-csatlakozása. A sztráda Pécsről a dunai kikötővel rendelkező Mohács felé halad, és a fővárosig futó autópályának Paksnál is van lehajtója. Ráadásul a személy- és teherautó-forgalom sem jelentős a Pécs–Szekszárd, de még a Pécs–Paks vonalon sem. A megyeszékhelyen egyébként ezeket a híreket hallva a helyiek azt vetették fel, hogy egy ilyen lehetőséget vajon miért nem a pécsi városvezetés használ ki, miért nem Páva Zsolték adják ki a repülőteret.
A pécs–pogányi repteret az állam feltehetőleg 2,8 milliárd forintos áron veszi majd meg. A pécsi önkormányzat ugyanis tavasszal ekkora értéken állította be ezt a tételt a költségvetésébe. Illetve az önkormányzati zárszámadás során is ezt az összeget állapították meg mint remélt, az év során befolyó bevételt. Az önkormányzatoknak papíron ugyanis semmiképpen sem lehet hiány a költségvetésükben. Páva Zsolt (Fidesz) polgármestersége alatt Pécsett a hatalmas adósságot évek óta – rendszeresen – virtuális bevételekkel „tüntették el”, így jövőbeni tervezett ingatlanértékesítésből beszedett összegek megadásával. Miután azonban az összértéküket tekintve többmilliárdos ingatlaneladásokból általában semmi sem lett, a működési hiány csak nőtt és nőtt a pécsi költségvetésben.
Információink szerint a döntés már megszületett arról, hogy Orbán Viktor kormánya nem hagyja az út szélén a csődközelben lévő pécsi önkormányzatot, ugyanakkor „a számla” kifizetése mindenképpen fájni fog a pécsieknek. Forrásaink szerint a Fidesz legbelső köreiben is az a nagyon határozott vélekedés, hogy ez nem maradhat következmények nélkül. Péccsel példát kell statuálni, ám mindemellett válságmenedzselésre is szükség van. Habár úgy tudjuk, már a Fideszben sem számolnak azzal komolyan, hogy Pécsett a kormánypártok győzhetnek 2018 tavaszán, a jelenlegi helyzetet sem hagyhatják szó és tettek nélkül, s nem hagyhatják magára a nagyvárost. Azt még csak találgatják Pécsett, hogy ennek a helyzetnek milyen politikai következményei lesznek, de abban is biztos mindenki, hogy fejek fognak hullani.
Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy információink szerint akár 17,5 milliárd forintot is hajlandó lesz adni a pécsi önkormányzatnak a kormány, mert a 7,5 milliárdos működési hiány kifizetése mellett még a város többségi tulajdonában álló cégektől is átvállalnának egy összesen 10 milliárd forintos adósságcsomagot. Sőt az sem biztos, hogy ez utóbbi nem lesz egyedi eset. Nem lehet ugyanis még kizárni, hogy a pécsi intézkedéscsomagot követi majd egy újabb adósságátvállalás a megyei jogú városok önkormányzati cégeinél.
Úgy tudjuk, a két legjobban működő, nyereséget termelő, s így valós piaci értékű pécsi önkormányzati többségi tulajdonú cég, a pécsi távhőszolgáltató, a Pétáv Kft., illetve a helyi víziközmű-szolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. kerülhet állami kézbe. Vélhetőleg ezek a nemzeti közműholdinghoz, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez kerülhetnek majd. Továbbá értesüléseink arról is szólnak, hogy mindezeken túl egy komolyabb, jelenleg még a pécsi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokból álló csomag is állami kézbe vándorolhat át. A baranyai megyeszékhely szempontjából az lesz ebben a nagy kérdés, mennyire fog tudni beleszólni a pécsi vezetés, hogy mely ingatlanokat adja át az államnak.
Nyilvánosságot ígér a Roszatom
A Paks II.-beruházásnál minden szerződéses munka előkészítése és lefolytatása a nyilvánosság előtt fog zajlani, összhangban az uniós követelményekkel – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szerdán a leendő ötös és hatos blokk helyszínén. A Roszatom nem látja akadályát annak, hogy 2018 januárjában ezen a helyen megkezdődhessen a felvonulási épületek kivitelezése – szögezte le Lihacsov. Süli János, a paksi atomerőműért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: a Roszatom legmagasabb szintű vezetője is megerősítette, hogy visszavonhatatlanul megkezdődik a munka. (MN)
