A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a következő napokban 900 millió ember lehetséges jövőképét osztják meg egymással. Fontos szerep jut a nem fertőző betegségeknek, ez ugyanis nemcsak a régió egészségét, de a gazdaságot is fenyegeti. Itt hangsúlyozta a prevenció fontosságát, amely elengedhetetlen elhízás vagy cukorbetegség esetén. Ezen a ponton dicsérte a Magyarországon bevezetett, csipszadóként is nevezett új szabályozást. Ösztönzőnek nevezte, hogy hazánkban komolyan veszik a túlsúlyosság okozta veszélyeket, és így más országok is tanulni tudnak tőlünk.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter alig több mint három percben szólalt fel, és nagyrészt ez idő alatt sem a hazai egészségügyről beszélt, helyette inkább azt magyarázta, mi az oka annak, hogy Magyarországon egy mamutintézmény – az Emmi – alá tartozik mások mellett az egészségügy és az oktatás is. Balog szerint hazánk történetének legnagyobb, 2012-ben létrejött minisztériuma összekapcsolja az oktatást, a civil, a szociális és a kisebbségi ügyeket, a kultúrát, a család- és az egészségügyet is. Ezzel a szektorok közötti hatékony együttműködést is segíti. E gondolattal egyébként valószínűleg több egészségügyi szakértő is vitatkozna, hiszen évek óta hangsúlyozzák, milyen fontos lenne az ágazatnak egy saját minisztérium.
Balog szerint az Emmi a magyar költségvetés 60 százalékát fedi le, és azért van rá szükség, hogy ne lobbiérdekek határozzák meg a politikát. Bár azt nem fejtette ki, ezt pontosan hogy gondolja, de mint mondta: a romaintegráció kérdésében nélkülözhetetlen egy ilyen minisztérium létrejötte.
