Ötvenhárom országából több mint 600 szakember és döntéshozó egyeztet a következő napokban az egészségügy helyzetéről és a prioritásokról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottságának hazánkban tartott, 67. ülésén.
Az eseményen elhangzó nyitóbeszédét Orbán Viktor miniszterelnök – mint azt megszokhattuk – a migránsokkal kapcsolatos nézetei sulykolására is felhasználta. Mint mondta, a világ vitáinak középpontjában ma a nemzetállamok és a globalizmus konfliktusa áll. Az ülésen részt vevők is egy, a globális intézményeket gyakran bíráló ország vendégei, és a magyarok is egy ilyen vita középpontjában állnak – utalt ezzel hazánk vitatott migrációs politikájára is. Kiemelte: meg kell védeni a szabadságunkat a birodalmak politikai törekvéseivel szemben.
Orbán Viktor elmondta: miközben globális szinten a világ népességének növekedése okoz kihívásokat, addig regionális szinten, Európa számos országában a népességfogyás jelenti a legégetőbb problémát. Egy ponton ez a két kihívás összeér, és alkot egy újabbat, ami a tömeges migráció. – A magyar álláspont az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, nem pedig a nyakunkba venni. A segítséget kell oda vinni, ahol baj van. Európában ugyanis minden megvan ahhoz, hogy segíteni tudjunk: kiváló orvosok, háttértudás és gazdasági erőforrás is – sorolta Orbán Viktor.
A migrációval kapcsolatos gondolatai után a miniszterelnök hosszan beszélt a hazai népegészségügyi akciótervről. Elmondta: kiemelten kezelik a dohányzás elleni küzdelmet, ugyanis 2010-ben hazánk világelső volt a tüdőrákos megbetegedések tekintetében. Ezért pedig a szakemberek szerint 90 százalékban a dohányzás felel, így szigorításokat vezettek be, például ezért tilos zárt térben dohányozni. Évente egyébként 33 ezer olyan haláleset történik, amelyet rosszindulatú daganat okoz, ez az összes halálozás egynegyede. A miniszterelnök szerint egyebek mellett a szűrővizsgálati rendszerrel próbálják megállítani a tendenciát.
Arról azonban nem esett szó, hogy a daganatos megbetegedések miatti halálozások drasztikusan magas számát az is okozza, hogy a betegellátás távolról sem gyors és gördülékeny. Hiába készül el hamarabb egy CT vagy MR, ha a szakorvoshoz vagy más diagnosztikai vizsgálatra várni kell – gyakran heteket, hónapokat. Sőt helyhiány miatt a terápiát sem mindig lehet azonnal elkezdeni, és az innovatív gyógyszerek befogadására is éveket kell várni.
A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a következő napokban 900 millió ember lehetséges jövőképét osztják meg egymással. Fontos szerep jut a nem fertőző betegségeknek, ez ugyanis nemcsak a régió egészségét, de a gazdaságot is fenyegeti. Itt hangsúlyozta a prevenció fontosságát, amely elengedhetetlen elhízás vagy cukorbetegség esetén. Ezen a ponton dicsérte a Magyarországon bevezetett, csipszadóként is nevezett új szabályozást. Ösztönzőnek nevezte, hogy hazánkban komolyan veszik a túlsúlyosság okozta veszélyeket, és így más országok is tanulni tudnak tőlünk.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter alig több mint három percben szólalt fel, és nagyrészt ez idő alatt sem a hazai egészségügyről beszélt, helyette inkább azt magyarázta, mi az oka annak, hogy Magyarországon egy mamutintézmény – az Emmi – alá tartozik mások mellett az egészségügy és az oktatás is. Balog szerint hazánk történetének legnagyobb, 2012-ben létrejött minisztériuma összekapcsolja az oktatást, a civil, a szociális és a kisebbségi ügyeket, a kultúrát, a család- és az egészségügyet is. Ezzel a szektorok közötti hatékony együttműködést is segíti. E gondolattal egyébként valószínűleg több egészségügyi szakértő is vitatkozna, hiszen évek óta hangsúlyozzák, milyen fontos lenne az ágazatnak egy saját minisztérium.
Balog szerint az Emmi a magyar költségvetés 60 százalékát fedi le, és azért van rá szükség, hogy ne lobbiérdekek határozzák meg a politikát. Bár azt nem fejtette ki, ezt pontosan hogy gondolja, de mint mondta: a romaintegráció kérdésében nélkülözhetetlen egy ilyen minisztérium létrejötte.
Mary Elizabeth dán királyi hercegnő, aki a WHO regionális bizottságának fővédnöke, arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos az anyák és a gyermekek immunizációja, a védőoltások, hiszen a gyermekhalandóságon lehet a leginkább lemérni egy adott ország egészségi állapotát. Az átoltottság pedig jelenleg a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb eszköz arra, hogy a fertőző betegségekkel szembeszálljunk. Ahol a kanyarót és a rubeolát már sikerült visszaszorítani, ott érdemes a HPV-re koncentrálni.
