Jövőre kevesebben tanulhatnak idegen nyelvet

Évről évre folyamatosan csökkentené az ingyenes oktatás keretszámait a gazdasági tárca.

A jövő tanévben még kevesebb ingyenes nyelvtanulási lehetőséget biztosítana országszerte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a szakképzési centrumok által szervezett kurzusokon – derül ki a lapunk által megismert tervezetből. Összesítésünk szerint míg a tavalyi tanévben összesen 15 ezren vehettek részt az ingyen nyelvoktatást nyújtó kis- és közepes vállalkozások ügyvezetője I. (kkv I.), illetve kis- és közepes vállalkozások ügyvezetője II. (kkv II.) képzéseken, ezt a számot az idén már alig több mint hatezerre csökkentették. Jövőre pedig további apadás várható, a tárca már csak körülbelül 4700 résztvevőnek adna lehetőséget az ingyen tanulásra. Annyi engedményt ugyanakkor tennének, hogy míg az idei évben több megyében egyáltalán nem is indulhattak a képzések, addig 2018 őszén már minden megyében lehetne jelentkezni. A kkv I.-re nyelvtudás nélkül is be lehet jutni, és alapfokú szintig juttatja el a tanulókat. A kkv II.-höz pedig a bejutási feltétel az alapfokú tudásszint. Utóbbi kurzuson középfokú tudást sajátíthatnak el a jelentkezők.

Eltérő volt a lapunk által megkérdezett szakértők véleménye a programról. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke arról beszélt, a kkv-képzések „borzasztóan rossz hatékonyságúak”, nem érik el a céljukat, hogy azokat a rétegeket segítsék, amelyeknek valóban szükségük van nyelvtudásra. – Az az egyéni vállalkozó, akinek valóban lényeges lenne, hogy elemi szinten megtanuljon angolul vagy németül, együtt ül olyan nagymamákkal és nagypapákkal, akik csak örülnek annak, hogy hasznosan töltik a szabadidejüket – mondta az elnök. Szerinte a képzéseket úgy kellene újragondolni, hogy konkrét igényeket elégítsenek ki. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a tanfolyamot elvégzetteknek nem kötelező a végén vizsgát tenniük. Hozzátette: a szakképzési centrumok a felnőttek nyelvoktatásához nem értenek, mert nem erre van felkészítve a tanári karuk, ezért például sokan nyelviskolákat vontak be a lebonyolításba. – Aki ebben érintett, legyen az egy nyelviskola vagy szakképzési centrum, úgy áll hozzá, hogy elég értelmetlen program, de még mindig jobb, mintha nem lenne semmi – mondta.

– Logikátlan a nyelvtudásra szánt forrást csökkenteni, ha nincs helyette más program – nyilatkozta lapunknak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, aki maga is részt vett a képzések kivitelezésében. Elmondta, a tanfolyammal kapcsolatban voltak negatív és pozitív tapasztalatai is, de „sok elégedett arcot” látott. Tapasztalata szerint a képzéseken sok, szakképzésben oktató pedagógus vett részt, így a nemzetgazdasági tárca most részben saját tanáraitól vette el a nyelvtanulás lehetőségét. Fölidézte: a tárca korábban azt közölte, egyebek közt azért csökkentik a keretszámokat, mert csak a beiratkozók kevesebb mint harmada tett az Országos képzési jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítés megszerzésére jogosító vizsgát. Ám, mint Salusinszky András felhívta rá a figyelmet: míg korábban a tárca azt tervezte, emeli a keretszámokat a 2016-os tanévre visszamenőlegesen, illetve 2017 szeptemberére, ezt végül még 2017 januárjában törölték. Vagyis anélkül vonták vissza az előterjesztést, hogy látták volna a csak hónapokkal később – 2017 májusában – tartott vizsgák eredményét.

– Tehát nem a vizsgák állítólagos eredménytelenségének hatására hozták meg a döntést – mondta. Hozzátette azt is: egy nyelvi képzésnél azért jár valaki a tanfolyamra, hogy valóban használja a megszerzett tudást, nem pedig azért, hogy letegyen egy OKJ-vizsgát. A szakmai egyesület alelnöke szerint egyébként egyebek között azzal lehetne jelentősen javítani a lakosság nyelvtudását, ha felmenőrendszerben kötelezővé tennék az angolérettségit, és gyakorlatiasabbá válna a nyelvtanárképzést.