– Logikátlan a nyelvtudásra szánt forrást csökkenteni, ha nincs helyette más program – nyilatkozta lapunknak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, aki maga is részt vett a képzések kivitelezésében. Elmondta, a tanfolyammal kapcsolatban voltak negatív és pozitív tapasztalatai is, de „sok elégedett arcot” látott. Tapasztalata szerint a képzéseken sok, szakképzésben oktató pedagógus vett részt, így a nemzetgazdasági tárca most részben saját tanáraitól vette el a nyelvtanulás lehetőségét. Fölidézte: a tárca korábban azt közölte, egyebek közt azért csökkentik a keretszámokat, mert csak a beiratkozók kevesebb mint harmada tett az Országos képzési jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítés megszerzésére jogosító vizsgát. Ám, mint Salusinszky András felhívta rá a figyelmet: míg korábban a tárca azt tervezte, emeli a keretszámokat a 2016-os tanévre visszamenőlegesen, illetve 2017 szeptemberére, ezt végül még 2017 januárjában törölték. Vagyis anélkül vonták vissza az előterjesztést, hogy látták volna a csak hónapokkal később – 2017 májusában – tartott vizsgák eredményét.
– Tehát nem a vizsgák állítólagos eredménytelenségének hatására hozták meg a döntést – mondta. Hozzátette azt is: egy nyelvi képzésnél azért jár valaki a tanfolyamra, hogy valóban használja a megszerzett tudást, nem pedig azért, hogy letegyen egy OKJ-vizsgát. A szakmai egyesület alelnöke szerint egyébként egyebek között azzal lehetne jelentősen javítani a lakosság nyelvtudását, ha felmenőrendszerben kötelezővé tennék az angolérettségit, és gyakorlatiasabbá válna a nyelvtanárképzést.
