Összesen másfél milliárd forintos támogatást ítéltek meg idén májusban a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetemnek, ami idén szeptemberben már Neumann János Egyetem (NJE) néven fogadja a hallgatókat. Az elnyert támogatás három projektet foglal magába, egyenként 363, 359 és 842 millió forint értékben. Az EFOP, vagyis az Emberi erőforrás-fejlesztés operatív program keretében elsősorban olyan fejlesztéseket támogat az Európai Unió, amelyek érdemben hozzájárulnak egy intézmény már meglévő oktatási programjának, minőségének és hozzáférhetőségének javításához. Amíg csak a projektek összefoglalóit nézzük, kivetnivalót nehéz felfedezni bennük: szó esik a képzési program fejlesztéséről, az óvodától az egyetemig tartó képzési programjuk és annak kommunikációja fejlesztéséről.
Ugyanakkor az említett projekteket részletező dokumentációban sorozatosan lehet olyan elemeket találni, amelyek természetes részét kellene hogy képezzék egy egyetem életének. Ugyanis egy felsőoktatási intézmény irányításának, stratégiai tervezésének alapvető része, hogy időről időre felülvizsgálja a szakokat és az azokhoz kötődő specializációkat, hogy kellően versenyképes-e az intézmény és a hallgatói. Kecskeméten azonban most ennek a tevékenységnek számos részelemét is az Európai Unióval fizettetnék ki – derül ki a legnagyobb összegű projekt dokumentációjából.
Nem mellékes, hogy azt a projekt leírása is elismeri, hogy a fejlesztések egy része „csak közvetetten kapcsolódik az oktatási tevékenységhez”, de feltételezésük szerint „a hallgatói-munkatársi közérzet és teljesítmény szempontjából minőségjavító tényező lehet”. Például az NJE által szervezett jótékonysági akciók, rekreációs és sportrendezvények, véradások közösségépítő és társadalmi felelősségvállalási szerepét nehéz vitatni, de hogy ezek járulékos költségeit az EU fejlesztésekre szánt kerete állja, az finoman szólva sem megszokott. Meglehetősen furcsa képet fest az is, amikor az NJE olyan programok népszerűsítésére is támogatást kér, amik egyébként is külső támogatásból valósulnak meg, mint az uniós finanszírozású Erasmus plusz vagy az állami Stipendium hungaricum, valamint a Campus mundi.
A néhány éven belül már harmadik nevét viselő intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) említhető együtt: míg az NKE a kormány terméke, addig a NJE Matolcsy György jegybankelnök köreihez köthető. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai rengeteg közpénzt forgattak eddig a kecskeméti intézmény elképzelésük szerinti átalakításába, az érdekkör pedig több kulcspozíciót is elfoglalt a vezetőségben. Közös az intézményekben, hogy hallgatószámukhoz képest hatalmas uniós és egyéb közpénzből származó támogatást élveznek. Például a csak az NKE-re jutó uniós és állami támogatás az egyetem 2012-es alapítása óta már meghaladta a 100 milliárd forintot. Legutóbb azt keltett sajtóvisszhangot, hogy az unió ellenőrzésre hivatott szervei azt is gyanúsnak találták, hogy az NKE olyan fejlesztésekre kért pénzt, amiket valamilyen formában korábban már megvalósított, ezért magyarázatot kértek az egyetemtől – az ellenőrzés még tart.
