Földvári Győző szerint viszont immár nem lehet problémát felvetni, csak dicsérni. Ezzel csorbítják a felszólalási lehetőséget, korlátozzák a nyilvánosságot. Azokhoz sem jutnak el a kritikák, akik követik az üléseket a helyi televízióban, hiszen azok az ülések végén hangzanak el – emelte ki. Az, hogy mit tekintenek pozitív tartalmúnak, leginkább Stefán Zoltán tanácsnokon, a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökén múlik: ő ugyanis magára vállalja a döntést a napirend előtti felszólalások ügyében.
A független, ám 1998 és 2010 között a Fidesz színeiben mandátumot nyert Császár Zoltán még emlékszik arra, amikor a szocialista városvezetés alatt ellenzéki frakcióvezetőként rendszeresen szót kapott napirend előtt. – Lehetne elegánsan csinálni. A demokrácia ugyanis arról is szól, hogy a más véleményen lévőt meghallgatjuk. A kritika elfojtása viszont antidemokratikus. A helyes az lenne, ha az ellenzéki kritikára reagálva a többségi frakció elmondaná, mit miért látnak rosszul – magyarázta a képviselő, aki 2006 és 2010 között még a Fidesz városi elnöke volt. Habis László szerint viszont szó sincs a demokrácia végéről. Különösen – áll a közleményében –, hogy számos városban nem létezik a napirend előtti felszólalás intézménye.
A szélesre tárt ellenzéki összefogás kapcsán Császár és Földvári is azt hangsúlyozta, hogy a napirend előtti felszólalás kérdése nem politikai, hanem városi kérdés. Az egykori fideszes frakcióvezető szerint pártállástól függetlenül minden városatya a lakókat képviseli, az ő érdekük, hogy értesüljenek arról is, ami rosszul működik a városban.
