Napirend előtt csak pozitív felszólalások lehetnek az egri önkormányzatban

A polgármester a változtatást személyes meggyőződésével indokolta: fontos, hogy a képviselők a városi összetartozás érzését erősítsék.

Szabó Zs. László
2017. 09. 14. 8:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig a teljes ellenzéki paletta egy platformra került az egri önkormányzat közgyűlésében a testület működését szabályozó alapokmány módosítása miatt. Augusztus végén ugyanis úgy szigorította a fideszes többség a napirendi pontok előtti felszólalások szabályait, hogy az valójában kizárja az ülés elejéről a kritikus hangokat. Mindez azt jelenti, hogy nem elég, hogy a város életét jelentősen befolyásoló, rendkívüli jelentőségű téma legyen a felszólalás tárgya, immár az is feltétel, hogy az pozitív üzenetet közvetítsen, és erősítse – a megfogalmazás szerint – a városi összetartozást.

A javaslatot Habis László fideszes polgármester kezdeményezésére fogadta el a kormánypárti többség az ellenzék hangos tiltakozása ellenére.

Ezzel lényegében száműzték a kritikus kérdéseket, véleményeket a mindig nagy figyelmet kapó ülések elejéről a tanácskozások végére. Azt, hogy Habis László polgármester elfogadott előterjesztésének milyen, főként szimbolikus súlya van, jól mutatja, hogy a 17 tagú képviselő-testület két-két baloldali (DK–Együtt–MSZP) és jobbikos képviselője, valamint az LMP-s és a független városatya egy emberként tiltakozott. Ráadásul nemcsak az ülésen, hanem azt megelőzően is: közös tájékoztatón hívták fel a közvélemény figyelmét a következményekre.

Figyelemre méltó egyébként, hogy a városvezető a változtatást személyes meggyőződésével indokolta. Indoklása szerint a közgyűlésnek felelőssége van a közbeszéd alakításában, és fontos, hogy a képviselők ne úgy kezdjék az üléseket, hogy a napirend előtt éles felszólalásokkal egymásnak esnek. Hanem éppen ellenkezőleg – érvelt –, akkor a városi összetartozás érzését erősítsék.

Az ellenzék, köztük a baloldali összefogás képviselőjeként mandátumhoz jutó Földvári Győző azonban mást sejt a háttérben: nevezetesen hogy a Fidesz megelégelte a kritikus hangokat. Földvárinak akadt több ilyen felszólalása is, ezek közül a legnagyobb vitát egy júniusi közlendője váltotta ki. Akkor a régóta áhított – egy szakaszon már épülő – M25-ös gyorsforgalmi út esetleges nyomvonal-módosítása ügyében szólalt volna fel, kiállva a jelenlegi mellett. Amikor azonban kiderült, hogy miről beszélne, nem adtak neki szót. Ugyanakkor beszélhetett helyette az egyik fideszes képviselő, aki egy gyermekek számára szervezett focitornáról számolt be. Habis László – a közlemény alapján – ehhez hasonlókat szeretne napirend előtt: a „pozitív üzenetek” tekintetében ugyanis abban reménykedik, hogy „a jó hagyományokat folytatva rendre a közgyűlés fókuszába kerülhet egy-egy megsüvegelendő egri teljesítmény vagy városi érték”.

Földvári Győző szerint viszont immár nem lehet problémát felvetni, csak dicsérni. Ezzel csorbítják a felszólalási lehetőséget, korlátozzák a nyilvánosságot. Azokhoz sem jutnak el a kritikák, akik követik az üléseket a helyi televízióban, hiszen azok az ülések végén hangzanak el – emelte ki. Az, hogy mit tekintenek pozitív tartalmúnak, leginkább Stefán Zoltán tanácsnokon, a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökén múlik: ő ugyanis magára vállalja a döntést a napirend előtti felszólalások ügyében.

A független, ám 1998 és 2010 között a Fidesz színeiben mandátumot nyert Császár Zoltán még emlékszik arra, amikor a szocialista városvezetés alatt ellenzéki frakcióvezetőként rendszeresen szót kapott napirend előtt. – Lehetne elegánsan csinálni. A demokrácia ugyanis arról is szól, hogy a más véleményen lévőt meghallgatjuk. A kritika elfojtása viszont antidemokratikus. A helyes az lenne, ha az ellenzéki kritikára reagálva a többségi frakció elmondaná, mit miért látnak rosszul – magyarázta a képviselő, aki 2006 és 2010 között még a Fidesz városi elnöke volt. Habis László szerint viszont szó sincs a demokrácia végéről. Különösen – áll a közleményében –, hogy számos városban nem létezik a napirend előtti felszólalás intézménye.

A szélesre tárt ellenzéki összefogás kapcsán Császár és Földvári is azt hangsúlyozta, hogy a napirend előtti felszólalás kérdése nem politikai, hanem városi kérdés. Az egykori fideszes frakcióvezető szerint pártállástól függetlenül minden városatya a lakókat képviseli, az ő érdekük, hogy értesüljenek arról is, ami rosszul működik a városban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.