„Ebben az országban aki akar, az már tud dolgozni, ha nem is az álmai munkáját kapja meg” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott szokásos interjúban. A kormányfő az interjú első részében sokat beszélt a magyar gazdaság eredményeiről, a GDP és a foglalkoztatottak számának növekedéséről, de arra a kérdésre, hogy mikor érjük utol Ausztriát – állítólag a Fidesz kihelyezett frakcióülésén beszélt arról, hogy 2030-ra lehagyjuk nyugati szomszédunkat –, azt mondta: nem tud válaszolni.
Kérdésre a miniszterelnök azt felelte, ma úgy gondolja, hogy lesz még az idén egy nyugdíj-kiegészítés. A gazdaság idei, majdnem végleges számait majd csak novemberben lehet látni, de úgy véli, azok alapján „tisztességes nyugdíjkorrekciót” hajtanak végre, amely „nem nagy összeg”, de így korrekt az idősekkel szemben.
A Modern városok program felügyeletére miniszterré kinevezett Kósa Lajos tennivalóiról azt mondta: kell egy miniszter, mert óriási koordinációs feladat áll a kormány előtt, hiszen több területen párhuzamosan kell a fejlesztéseket megvalósítani. „Én falusi gyerek vagyok” – mondta a kormányfő, aki szerint a falusi életforma és a falusi emberek óriási tartalékot jelentenek Magyarországnak, de a modern gazdaság úgy fejlődik, hogy a falunak is az a jó, ha elérhető közelségben van egy nagyváros.
Orbán megismételte, hogy nézete szerint nincs olyan, hogy EU-s és hazai forrás: „Nem ismerem azt a különbségtételt, hogy európai pénz és magyar pénz, mert ez mind a mi pénzünk.” Szerinte az EU-s források nem ajándékok, hiszen „mindenért adunk valamit”, ha mást nem, a piacok megnyitását. Úgy fogalmazott: „minden egyes forint, ami a magyar gazdaságban megfordul, egyik sem ajándék, az mind a magyarok pénze”. Azok pedig, akik a pénz kifizetését feltételekhez, más ügyekhez kötnék, szerinte „folyamatos jogsértést követnek el”.
Az újabb nemzeti konzultáció szükségességéről a miniszterelnök azt mondta: nem az a kérdés, hogy van-e felhatalmazása fellépni a brüsszeli törekvésekkel, az általa Soros-tervnek nevezett javaslattal szemben, hanem az, hogy van-e elég ereje, és erre az a válasza, hogy nincs. „Ezeket a küzdelmeket nem tudom megnyerni, arra van szükség, hogy újra és újra megerősítsék az emberek a felhatalmazást, hogy én azzal tudjak harcolni a nemzetközi porondon, hogy a magyarok többségének az álláspontját képviselem” – magyarázta.
Orbán a menedékkérők elosztásáról szóló tervekről azt mondta: a konfliktusok feloldásának van kidolgozott rendszere az unión belül. Az Európai Bizottság ugyan már egy éve elkészítette a javaslatát erről, de a miniszterelnökök tanácsa ezt még nem tűzte napirendre, mert ő és más vezetők világossá tették, nem lesz meg az egyhangú döntés. „Ebben a küzdelemben egy nemzeti konzultáció vagy népszavazás a mi pozíciónkat javítja” – állította a miniszterelnök, aki azt is megismételte, hogy szerinte korrekt igény az a 140 milliárd forint, amennyit a határvédelem költségeire kérnek a bizottságtól.
Az új ukrán oktatási törvényről a miniszterelnök azt mondta: az európai kultúrában nem szokás visszavenni a kisebbségeknek már megadott jogokból. Ukrajnában azonban most ez történik, hiszen csökkentik a nemzetiségi nyelvű oktatás lehetőségét. Ukrajnának szerinte meg kell értenie, ez nem teszi lehetővé, hogy közelebb jusson az unióhoz, „ezt mi sem fogjuk megengedni”. Orbán szerint ugyanakkor az ügy nem politikai természetű, hiszen „az ügy végén gyermekek, szülők vannak”.
