Az Egészségügyi Világszervezet jelzése ellenére épül a vezeték

Cegléd fideszes polgármestere is ellenzi a tanyavilágot és természetvédelmi területet kettévágó áramvezeték-nyomvonalat.

Molnár Richárd
2017. 10. 17. 7:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem értesítette a magyar villamosvezeték-hálózatot működtető Mavir Zrt. Cegléd önkormányzatát arról, hogy áramvezeték épül a város közigazgatási területén – állította lapunk kérdésére Cegléd fideszes polgármestere, Takáts László. Pedig az állami cég ennek ellenkezőjét állítja. A Magyar Nemzet megírta, hogy magasfeszültségű villamosvezetéket terveznek építeni a ceglédi tanyavilágon és egy Natura 2000-es természetvédelmi területen keresztül. Az építmény Kecskemét, déli iparterületre szállítaná az áramot Albertirsa felől. A 2019 végéig megvalósuló beruházást egy idén március 20-án kelt kormányrendelet nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté.

Takáts László polgármester szerint az önkormányzat jegyzőjét egy május 30-án kelt levelében kereste meg a Pöyry Erőterv Zrt. – a hazai villamoshálózat tervezésével foglalkozó állami cég – a távvezeték megvalósíthatósági tanulmányának „előzetes szakhatósági nyilatkozattételével kapcsolatban”. A városvezető hozzátette, az önkormányzat nem értesítette az érintett lakosságot, hiszen – a vonatkozó kormányrendelet értelmében – az a megbízott cég feladata. Mint lapunk helyszíni riportjából kiderült, a tanyatulajdonosok csak október elejétől kezdtek értesülni a tervekről.

Ezzel szemben a Mavir lapunknak azt írta, augusztus elején már minden érintett önkormányzat kapott tájékoztatást a geodéziai felmérésekről, azzal a kéréssel együtt, hogy a település lakóit a szokásos módon tájékoztassák. A felmérések alapján készültek el a részletes nyomvonaltervek, és csak ezután kezdhették megkeresni az ingatlantulajdonosokat. Viszont úgy tűnik, hogy a tervekről nem kérték ki az érintett önkormányzatok véleményét.

– A múlt heti, Ceglédi Városi Televízióban adott nyilatkozatomban arra kértem az érintetteket, hogy egyelőre, az ügy tisztázásáig ne írják alá a nyilatkozatot. A beruházást nem, azonban a távvezeték, a város lakott külterületi részén történő, jelenlegi tervezett nyomvonalvezetését ellenzem – közölte Takáts László. Kérdésünkre, hogy tervezi-e helyi népszavazás kiírását, úgy fogalmazott, egyelőre az információkat összegzik, a témával kapcsolatban pedig több egyeztetés zajlik az érintett felekkel. Úgy tudjuk, a múlt pénteki – Földi Áron LMP-s és Horváth Gábor jobbikos politikusok által bejelentett, helyi Együtt- és MSZP-s résztvevőkkel is kiegészült – ceglédi tüntetés után pártokon és városokon átívelő együttműködés kezd kialakulni a vezeték ellen.

A Mavir szerint a nyomvonalat úgy alakították ki, hogy a lehető legrövidebb legyen, minimalizálva ezzel a környezeti hatásokat, a műszaki kihívásokat és az ezzel járó költségeket. A cég közölte, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor a Natura 2000-es területeken való áthaladást előzetesen egyeztették a területileg illetékes nemzeti parkok igazgatóságaival és erdészeti hatóságokkal. – A nagyfeszültség közelében egészségügyi kockázatot a rendszerirányítás közel 70 éves történelme során nem mutattak ki, így az élővilágra sem jelent veszélyt – állítja az állami vállalat. Ennek viszont ellentmond az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely az alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozza. Például a magasfeszültségű vezetékek 200 méteres körzetén belül lakó gyermekek körében 69 százalékkal nagyobb az akut limfoid leukémia kockázata.

– Bízunk benne, hogy nem jut bírósági szakaszba az ügy, és tárgyalásos úton el lehet érni a tervek megváltoztatását – mondta lapunknak Karsai Dániel ügyvéd, aki társával képviseli a hozzá fordult tanyalakókat. Karsai szerint a térképek alapján kijelenthető, hogy a vezeték nyomvonalának megváltoztatása megoldható a lakók, a környezetvédelem és a nemzetgazdasági szempontok együttes figyelembevételével. – Ha ez nem valósul meg, akkor az egészségügyi kockázatok, a tanyák értékcsökkenése és a háborítatlan természeti környezet megszűnése miatt az érintettek kártalanításra számíthatnak – tette hozzá az ügyvéd.

Eközben már Kecskemét vonzáskörzetét is elérte az áramvezeték híre. Sírva mesélte lapunknak telefonon a 9 éves lányát egyedül nevelő, munkanélküli anya, hogy mintegy 30 méterre húzódna a házától a vezeték. Nyúl Angelikának fogalma sincs, mihez kezdjen, mivel nincs pénze elköltözni, de félti lánya egészségét. – Ha 2 vagy 10 éven belül lesz tőle valami bajunk, akkor mi lesz? – tette fel a kérdést az asszony. Holnapra ígértek neki tájékoztatást a kecskeméti önkormányzatnál, de egy lovastanyát fenntartó szomszédját még csak nem is értesítették.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.