Csontvázak dőlnek az öltözőszekrényekből

Hiába készült el a tanuszoda Derecskén, zárva van, mert egy berendezés kimaradt a létesítményből.

Noha Orbán Viktor még 2013 végén, tehát néhány hónappal a 2014-es választás előtt ígérte meg, hogy minden járásban lesz tanuszoda, négy évvel a vállalás után is bizonytalan, mikor nyithatják meg kapuikat a létesítmények. Pedig Simicskó István honvédelmi tárcavezető és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is 2015-re ígérte a létesítményeket. Mindenesetre a vállalt huszonkettőből eddig csak kettőt adtak át, Csengeren és Dunakeszin. A többivel azonban – derül ki a 444 közelmúltban készített összeállításából – még az idén őszre sem sikerült elkészülni. Sőt: a 300 millió forint körüli beruházások átlagosan 60 millió forinttal kerülnek többe a tervezettnél. Eközben a portál nem találta nyomát annak, hogy a határidő túllépése miatt az állami beruházást koordináló Nemzeti Sportközpontok (NSK) módosította volna a szerződéseket, vagy a beruházó kötbérfizetési igénnyel lépett volna fel.

A Debrecen és Berettyóújfalu között fekvő majd kilencezer lakosú Derecske tanuszodájában ebben a tanévben már gyermekeknek kellene tempózniuk. A járás az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége, ahol a környező kistelepülésekkel együtt mintegy ezerötszáz gyermekhez kerülhetne elérhető közelségbe fedett tanmedence. Ehelyett azonban legfeljebb kívülről csodálhatják a valóban imponálónak tetsző, ámde zárva lévő létesítményt. Bakó István polgármester (Fidesz–KDNP) megerősítette a Magyar Nemzet értesülését. Helyben úgy tudják, ennek oka, hogy a vállalkozó többletigénnyel állt elő. A létesítményből két olyan berendezés hiányzik, amely a vizet az elvezetőcsatornába emelné át. A polgármester hozzátette, neki is csak kevés információja van. Ennek oka, hogy az önkormányzatokra csekély szerepet osztottak. Csak annyit, hogy biztosítsák a beruházáshoz a területet, ezen kívül mindent az állam intéz: egyebek között kiválasztotta a kivitelezőt és kifizeti a beruházáshoz szükséges 319 millió forintot.

Az NSK a 15×25 méteres feszített víztükrű tanuszodát és egy kisebb tanulómedencét tartalmazó derecskei létesítmény megépítésére egy debreceni vállalkozással, a Cívis Épületkarbantartó Kft.-vel szerződött. A cég ügyvezetője, György Zoltán érdeklődésünkre azt mondta, a létesítményből hiányzó berendezés a szerződéses vállalásukon kívül esik. Információink szerint a berendezés 20-30 millió forintba kerülne, az ügyvezető szerint viszont ez az információ nem megalapozott. György Zoltán ugyanakkor úgy fogalmazott: a berendezés a kivitelezés műszaki tartalmát nem érinti. A Nemzeti Sportközpontok honlapján elérhető szerződés szerint viszont a kivitelező kulcsrakész műszaki állapotban vállalta a létesítmény átadását. Az ügyben kerestük a beruházó Nemzeti Sportközpontokat, kérdéseinkre azonban nem válaszoltak.

A derecskei tanuszoda esete korántsem egyedülálló az országban, több problémás létesítmény is akad. Ennek oka részben az, hogy a létesítményeket azonos minta alapján tervezték, és több esetben is kiderült, hogy nem teljesen igazodnak a helyi viszonyokhoz. Így történt ez Törökszentmiklóson is, ahol az építkezés közben vált világossá, hogy a talajviszonyok miatt másfajta alapozásra és szigetelésre van szükség, mint ami a tervekben szerepel.

A gyáli tanuszoda esetében pedig az derült ki, hogy a közbeszerzésen átesett vízforgató-átemelő rendszer nem felelt meg a helyi igényeknek, ennek átépítése miatt pedig huszonhétmillió forinttal drágult a beruházás, amelynek költsége így megközelíti a 380 millió forintot – mondta még májusban Pápai Mihály polgármester munkatársunknak. Akkor nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a projekt több tanuszodájához is fa tartószerkezetet gyártó egyik vállalkozó a késések további lehetséges okairól, hátteréről. A felcsúti Pancho Aréna építkezésében is részt vevő Sokon Kft. ügyvezetője, Somogyi Tamás szerint az állam nagyon nyomott áron építteti az uszodákat, ami a tervezéstől az anyaghasználaton át az épületgépészet minőségéig mindent befolyásol. – Az átlagos tanuszodák alapterülete megközelítőleg ezerötszáz négyzetméter, vagyis 200 ezer forint körül alakul egy négyzetméter költsége, ami nem sokkal haladja meg egy átlagos családi ház építési költségét – mondta Somogyi. Az előkészítettségek alapján hozzátette, a tervek fényében „szerencsétlenek a helyszínek” is.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára júniusban azt közölte: a tanuszoda-fejlesztésre eddig 6,15 milliárd forintot fordítottak. A 444 összesítése szerint azonban eddig 760 millió forint többletforrást igényelt a program. Ezen kívül egy júniusi kormányhatározat szerint újabb huszonhat tanuszoda építését vállalta az állam.