A bíróság kiemelte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg a tiltott tárgykörre hivatkozással.
A bíróság megítélése szerint bár a kérdés számos jogszabályt, és széles társadalmi réteget érint, ez nem befolyásolja a kérdés egyértelműségét. A kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns, hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat jogintézményéhez kötődik – írta a bíróság.
A Kúria szerint a „rendszeres” kitétel a kérdés kontextusában azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése nem lehet eseti, ad hoc jellegű, hanem az arra irányuló eljárást a jogalkotó által meghatározott időközönként rendszeresen le kell folytatni, így ez sem lehet akadálya a kérdés hitelesítésének.
A Kúria azt sem találta aggályosnak, hogy a kérdésben nem határozták meg pontosan, hogy a vagyonnyilatkozatok mely hatósági nyilvántartásokkal kerüljenek összevetésre, mert egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó hatáskörébe tartozik, hogy – a vagyonnyilatkozatok adattartalmának ismeretében – a vonatkozó hatósági nyilvántartások körét meghatározza.
A Kúria végzése jogerős.
