Erre vártak a gyurcsányisták, az MSZP-nek lassan a parlamentbe jutás a tét

Tartóssá válhat a szocialisták mélyrepülése. A problémák régóta „benne voltak a levegőben”.

Az MSZP-nek Botka Lászlónál alkalmasabb miniszterelnök-jelöltje jelenlegi tudásunk szerint nincs: ismertségét, népszerűségét és programját tekintve is nehéz lesz hozzá hasonlót hozni a párton belülről – mondta a Magyar Nemzet online kiadásának Böcskei Balázs politikai elemző. Kiemelte, hogy a szocialista párt környékén kialakult viták tükrében külsős jelöltet sem lesz könnyű leigazolni – ebből a szempontból az MSZP-re nézve még kockázatosabbnak tartja a politikus által bejelentett lépést.

Azonban úgy véli, abban a tekintetben számítani lehetett erre, hogy mind a külső, mind pedig a belső politikai környezetben olyan helyzet állt elő, melynek következtében „elfogyott a levegő” Botka László körül, és a politikus részéről stratégiai irányváltásra lett volna szükség. „A potenciális szövetségesek már rég más stratégiában, más indulásban, ámde együttműködésben gondolkodtak” – magyarázta. Böcskei Balázs hozzátette: a múlt héten már az is világossá vált, hogy olyan dezintegratív folyamatok zajlanak, melyeknek következtében sem a párton belül, sem pedig azon kívül nincs meg Botka László támogatottsága. „Tehát az, ahová a mai nappal eljutottunk, ezeknek a folyamatoknak, ezek egymásra rakódásának az eredménye” – szögezte le.

A politikai elemző úgy véli, most maguk a párt politikusai sem tudják, pontosan mi várható, csupán meghozták a szükséges, gyors döntéseket – tárgyalásokat kezdeményeztek, mérlegelték a koordinációs kérdéseket, és valószínűleg már gondolkodnak az új miniszterelnök-jelölt személyéről. Arra a kérdésre, hogy ez ki lehet, Böcskei Balázs leszögezte: egyelőre csak abban biztos, hogy nem Lattmann Tamás. Ezt nem csupán az ismertség és a népszerűség hiányával indokolta – úgy véli, a Lattmann személyével kapcsolatos, az elmúlt napokban kialakult diskurzus is lehetetlenné teszi induló pozícióját. „Nem lesz egyszerű olyan miniszterelnök-jelöltet találni, aki alkalmas is lehet erre, aktívan részt vehetne az együttműködés kialakításában, és vállalná az MSZP előtt álló kampányt” – közölte, és hangsúlyozta: nehéz helyzetbe hozta lemondásával a pártját Botka László.

Böcskei Balázs úgy véli, jelenleg fennáll annak a lehetősége, hogy tartóssá válnak az MSZP utóbbi időben mért közvélemény-kutatási eredményei, melyek alapján történelmi mélypontra süllyedt a párt támogatottsága – így pedig már nem a szavazatszerző, hanem a szavazatmegtartó képességükön kell dolgozniuk. Annyi biztos, hogy az MSZP-nek záros határidőn belül rendeznie kell a kialakult helyzetet, és amilyen gyorsan csak lehet, le kell tárgyalni az együttműködési konstrukciót.

Logikus lépés volt Botka László részéről, hogy lemondott a miniszterelnök-jelöltségről – ezt már Galló Béla mondta el kérdésünkre válaszolva. A politikai elemző szerint az MSZP gyurcsányistái erre vártak, ettől kezdve pedig az MSZP jövője az eddigieknél is rosszabb lehet. Úgy véli, nem elképzelhetetlen, hogy – ha így folytatják – hamarosan a parlamenti bejutás küszöbéig fogják vinni a pártot. Talán ezt meg tudják majd ugrani, de véleménye szerint közelebb lesznek az 5 százalékhoz, mint a 10-hez.

Galló Béla kiemelte: a Gyurcsány-probléma a mai napig nagyon meghatározza az MSZP történetét, elvette sok mindentől a párt energiáját, ezért a közvélemény-kutatásokban hanyatlásnak indult az MSZP. Amikor azonban Botka László színre lépett, felismerte, hogy Gyurcsánnyal mindenképpen szembe kell menni, hiszen igen nagy a szavazattaszító képessége. „Tehát úgy értünk el 2017 szeptemberéig, hogy ezek a problémák benne voltak a levegőben” – magyarázta.

Galló Béla arra is kitért, hogy Botka László múlt heti, a mandátumok megosztásával kapcsolatos bejelentésével „csak maga alatt vágta a fát”, mivel arra irányuló egzisztenciális félelmeket mélyített az MSZP politikusaiban – főleg a budapestiekben –, hogy miért is alkudott a mandátumaik terhére az ellenzékkel. „Szerintem ezt Botka nem vette észre, még nagyvonalúnak is nevezte az ajánlatot, de a jégre vitelének része volt” – fogalmazott az elemző.

 „Tehát Botka lépésről lépésre ment a lemondása felé. A Tarjányi–Lattmann-ügy is ezt segítette elő, szerintem utóbbi már inkább egy tudatos akció része volt. Végül Gyurcsány azzal, hogy kijelentette, nem akar összefogni az MSZP-vel, megadta a kegyelemdöfést” – fejtette ki Galló Béla. Egyébként, azt mondta, nem csak logikus, becsülendő is Botka László lemondása: „nem értek egyet azokkal, akik árulónak nevezik, hiszen ha marad mint miniszterelnök-jelölt, de háttérbe húzódik, sokkal nagyobb arcvesztést szenved el, mint így. Logikusnak érzem a lemondást, de egy kudarctörténet az övé, és vele együtt az MSZP-é is az lesz” – fejtette ki.

„Egyértelműen az a prognózisom, hogy a szocialista szavazók Gyurcsány felé fognak elmenni, már 2018 tavaszáig is, ám utána – ha a DK jó eredményt ér el – nagyon sokan fogják az MSZP-hez képest alternatívaként látni a pártot. Ráadásul régóta sújtja az a strukturális probléma az MSZP-t, hogy vidéken szinte nincs is jelen, „egy aszfaltpárt szerepére redukálódik a szociológiai bázisa” – magyarázta, hozzátéve: nem fogják tudni kitölteni azt a személyzeti vákuumot, ami Botka László lemondásával előállt. Molnár Gyula hétfői kijelentése pedig arra utal: ők maguk is tanakodnak, és „előállhat egy olyan nonszensz helyzet, hogy a magát eddig legerősebbnek nevező baloldali ellenzéki párt miniszterelnök-jelölt nélkül vág neki a választási küzdelemnek”. Galló Béla kijelentette: véleménye szerint „egy régi baloldali rezervátum jöhet létre a parlamentben”, biztos, hogy az LMP nem feléjük fog tapogatózni: előbb fog a Jobbikkal valamilyen módon összefogni, mint a DK-val vagy az MSZP-vel.

Botka László hétfőn szegedi sajtótájékoztatóján erősítette meg a lemondásáról szóló sajtóhíreket. „Tíz hónappal ezelőtt összefogásra, szövetségre hívtam valamennyi demokratikus erőt, hogy közösen mutassuk meg, győzni fogunk, győzni akarunk, és képesek vagyunk együtt kormányozni – kezdte rövid nyilatkozatát Botka László. – Egy héttel korábban egy újabb konkrét ajánlattal fordultam hozzájuk, a listás helyek felét ajánlottam fel az ellenzéki pártoknak. Ezt a hétvégén a DK és az LMP is elutasította, fideszes ügynökök pedig nekem rontottak – tette hozzá. – Hibáztam, mert az elmúlt hónapokban nem mértem fel, hogy a demokratikus ellenzék több tagja nem győzni akar, hanem túlélni. Hibáztam, mert nem gondoltam volna, hogy a Fidesz minden eszközzel megakadályozza a demokratikus erők összefogását” – fogalmazott, majd megköszönte az eddigi támogatást. Hozzátette: hisz a közösségben, és Szeged városáért kíván a jövőben dolgozni.

Molnár Gyula pártelnök ugyancsak hétfőn egyebek mellett azt mondta, aki ma ünnepel, nem méltó az együttműködésre. „Ezt a menetet elvesztettük, de azt gondolom, hogy a csatát meg fogjuk nyerni” – fogalmazott.

Lemondott az MSZP alelnöke, Ujhelyi István is. Tarjányi Péter pedig a Hvg.hu kérdésére közölte, nem érez felelősséget a történtek miatt. Ugyanakkor kijelentette: azzal egyetért, hogy nyomást helyeztek a szocialista jelöltre. „Tükröt mutattunk nemcsak neki, hanem a többi ellenzéki pártnak is” – fogalmazott.