– Ne üljünk fel semmiféle provokációnak – erre kérte Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester azokat, akik Gulyás Gergely nemzeti konzultáció kapcsán tartott budai fórumára érkeztek kedd este. Résztvevő pedig volt bőven, zsúfolásig megtelt a kerület híréhez méltóan elegáns Barabás-villa terme. A jelenlévők szinte kivétel nélkül mind az idősebb korosztály tagjai közül kerültek ki. Érdeklődésüket mi sem bizonyította jobban, hogy voltak olyan 60–70-es éveikben járó résztvevők, akiket az sem tántorított el, hogy elegendő ülőhely híján végig kellett állniuk az egyórás fórumot.
Pokorni szemmel láthatóan nem kívánta kockáztatni, hogy bármiféle atrocitás történjen a fórumon, így igencsak alaposan a résztvevők lelkére kötötte: ha olyan kérdéseket hallanak, amelyek nem az ő véleményüket tükrözik, akkor „békés arccal hallgassák azt végig”. „Ne kiabáljanak bele, ne hazaárulózzák le” a másikat, hanem „bízzák a válaszadást a Gergőre, mert azért hívtuk ide, hogy ő adjon választ” – hangzott az igencsak szájbarágós politikusi intelem. Bár a teremben ülők addigra feltehetőleg már értették, mire gondol Pokorni, azért még a biztonság kedvéért azt is leszögezte: Gulyás „nem szorul kisegítő akciókra, nem kell neki segédhadként szolgálatot teljesíteni”.
A polgármester felvezetése után meg is kezdte előadását a Fidesz újdonsült frakcióvezetője. Többek közt arról beszélt a bevándorlás kapcsán: az az „etnikai együttállás, amely már megvalósult az országban, minden nehézségével együtt is összességében egyértelműen előnyös”. Vagyis „ennek a megváltoztatása más kultúrájú és hitű emberekkel nem kívánatos, ellentétes az ország hosszú távú érdekeivel”. A politikus felidézte, 2015 óta a nyugati társadalmakban a bevándorlóbarát erők mindenhol komoly vereséget szenvedtek el a választásokon. Úgy vélte, az, hogy Magyarország jó választ adott a bevándorlás kérdésére, nem csak ahhoz járult hozzá, hogy a kormánypártok ma is erősek a felmérések szerint. Ugyanis míg Európában a szélsőjobboldali pártok profitáltak a kérdésből, addig Magyarországon a Jobbiknak ez semmilyen népszerűség-növekedést nem jelentett.
„Azzal a kérdéssel meg hosszan nem is szeretnék foglalkozni, hogy Soros Györgynek milyen szerepe van ebben az ügyben” – mondta Gulyás, majd kevesebb mint egyetlen perc alatt le is tudta a kormánypárti fórumokon kötelező sorosozást. A politikus a kormányzat eredményeiről is beszélt, például szerinte „szerényen, higgadtan és nem a mellünket verve” azt mondható el, hogy a 2009-es államcsődközeli állapotból „sikerült az országot stabil gazdasági talapzatra állítani”. Az egészségügyet érő kritikákról szólva azt jegyezte meg: míg hét éve egy szakorvos 270 ezret keresett, addig ma átlag 640 ezer forintot. A frakcióvezető bár tovább dicsérte volna a kormányzati intézkedéseket, ám kicsúszott a száján egy, a kerületi egészségüggyel kapcsolatos súlyos kritika. „Amikor arról beszélünk, hogy a Fidesz-kormány semmit nem tett az egészségügyért, lezüllesztette az egészségügyet, akkor gondoljunk bele abba, hogy – kezdett a bírálatok elhárításába a politikus, majd váratlanul így folytatta saját magát félbeszakítva: – épp itt, a kerületben ezek a vádak még akár el is hangozhatnak a Szent János-kórház brutális és borzalmas állapota miatt.”
Ám Gulyás gyorsan meg is magyarázta, hogy ezért miért nem a kormánypárt a felelős. A frakcióvezető szerint ugyanis ha a 4-es metró beruházása nem vitte volna el a pénzt, akkor a kerületben is könnyebb lett volna az előző hétéves uniós fejlesztési ciklusban lehívható forrásokból a kórházfelújításra fordítani. Hozzátette: ma már az is tudható, hogy az akkori szocialista–liberális városvezetés is „igencsak jól járt” a 4-es metró építésével, ezzel kapcsolatban nyomozás is folyik. A politikus ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy ha ennyire rossz a kórház állapota, akkor például a kormány miért nem adott forrást ennek orvoslására a központi költségvetésből az eltelt hét és fél évben. Mindenesetre Gulyás leszögezte a kerületieknek: „ha országos összefüggésben nézzük”, akkor a kormány 470 milliárd forintot fordított kórházfelújításra, így vidéken a rendszerváltozás óta sosem látott mértékben újultak meg intézmények. Arról is biztosította az idős hallgatóságot: az Egészséges Budapest program elfogadásának köszönhetően a jövő évtől a fővárosban is nagy léptékű kórházfelújítás várható, amely révén a Szent János is meg fog újulni.
A fórumon kérdezni is volt lehetőség. Volt, aki amiatt aggódott, hogy a sorosozásnak antiszemita mellékzöngéje van, ám Gulyás szerint ezzel nem vádolható a kormány. Más pedig az iránt érdeklődött, hogy még miért működik együtt a kormány Farkas Flóriánnal. Gulyás erre azt válaszolta: „érti a kérdést”, de az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetőit a cigányság választja. Vagyis amíg az ORÖ-ben a Farkas Flórián vezette Lungo Drom nyeri a választásokat, „addig nagyon furcsa lenne, ha ezt a fajta önkormányzati működést nem tartanánk tiszteletben”. Ugyanakkor a politikus szavai annak fényében igencsak pikánsak, hogy éppen kedden számolt be arról a Romnet, hogy eddig hét Lungo Drom-os országos roma önkormányzati képviselőt hallgattak ki gyanúsítottként egy költségvetési csalás gyanújával zajló nyomozás részeként.
Gulyás a politikai közbeszéd állapotát firtató kérdésre úgy válaszolt: „A Fidesz úgy teljes, hogy sokféle ember sokféle stílussal van jelen, és senkinek nem kell megjátszania magát.”
Egy másik felvetés azt firtatta, hogy amíg a magyar lakosság zömének az életszínvonala nem éri el például a németét, addig nem sok-e egymilliárd forinttal támogatni az üldözött keresztényeket. Gulyás szerint a kormánynak mérlegelnie kell a külföldi segítségnyújtásnál, hogy mi az ország teljesítőképességének a határa. Ám miután a magyar költségvetés 15-16 ezer milliárdos, ahhoz képest az egymilliárd forint nem aránytalan.
Végezetül Gulyást arról is kérdezték, a nemzeti ünnepek megzavarása mikor lesz bűncselekmény. Elmondta: „az a baj, hogy a sípolás a jelenlegi gyakorlat szerint nem garázdaság, hanem véleménynyilvánítás”. Ugyanakkor szerinte a rendfenntartóknak most is van lehetőségük arra, hogy azt, aki megzavarja az ünnepet, eltávolítsák. Úgy vélte, az is jól látható, hogy „a legtöbb esetben olyan provokációról van szó, hogy rögtön ott van 13 kamera”, és azt várják az illetők, hogy velük szemben erőszakot alkalmazzanak. „Ha három pofon elcsattan, akkor abból nagyobb botrány van, mint amekkora egyébként a fütyülésből lenne” – mondta Gulyás. Vagyis ha dulakodás alakul ki, akkor az egész nemzeti ünnep arról fog szólni ahelyett, hogy „a miniszterelnök beszédéről vagy az éppen aktuális államfő beszédéről szólna”.
Gulyás egyébként hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy nem a véleménynyilvánítás része mások gyülekezésének megzavarása. A kérdéshez a fórumot lezáró Pokorni Zoltán is hozzászólt, ő is arról beszélt, hogy „bosszantó a füttykoncert”. Kiemelte: az utóbbi években a rendőrök „hibátlan fegyelemmel tűrték a sok mocskot, amit kaptak”, ezért becsület és köszönet illeti meg őket. A polgármester búcsúzóul azzal eresztette szélnek a fórum résztvevőit: „megtisztelő volt a részvételük, példás a fegyelmük, meg vannak dicsérve”.
Ugyanakkor azoknak, akik még örömmel hallgatták volna a frakcióvezető gondolatait, volt okuk a maradásra, ugyanis a fórum után rögtön beszélgetés kezdődött Gulyással arról, hogy milyen fiatalon politikai pályán lenni. A már a fiatalabb korosztályt vonzó beszélgetésen hangzott el talán a legsúlyosabb kormánykritika. Egy magát örök Fidesz-szavazóként jellemző résztvevő azt jegyezte meg: régen „menő” volt fideszesnek lenni, ma már kevéssé érzi ezt a fiatalok között. Szerinte a kormánynak okosabban kellett volna elosztania a befektetéseket, például egy éppen elkerült államcsőd után nem biztos, hogy stadionokat kellett volna építeni. Ha pedig mégis ezt tette, legalább érdemes lett volna a helyiek véleményét kikérni arról, akarnak-e stadiont. „Több népszavazást is lehetne tartani. Nem ilyen nemzeti konzultációt, hanem ténylegesen népszavazást” – hangsúlyozta a felszólaló.
A Fidesz politikusa szerint nehéz kérdés, hogy a fejlesztéseket mire fordítsák, mert több az igény, mint amennyi a lehetőség. „A stadionépítés szimbolikus dolog, nyilván azért, mert a miniszterelnök híve a focinak, és ezért a labdarúgással együtt járó ügyekben a foci javát szolgálják azok az intézkedések, amelyeket meghoz” – hangzott a kissé zavaros magyarázat. Gulyás hozzátette, hogy az ellenzék ezért politikai támadási felületet lát a kérdésben. Ugyanakkor szerinte ha összeadnánk a stadionokra költött pénzeket, azok csak jelentéktelen részét adnák a fejlesztési összegeknek.
Gulyás a vidéki stadionépítések mellett azzal az érvvel állt ki, hogy a legtöbb esetben „volt eszük” az építőknek, és multifunkcionálisra tervezték a stadionokat. Példaként Szombathelyt hozta fel, ahol a stadion nem kizárólag a focinak, hanem 14 sportágnak ad otthont. Emellett a frakcióvezető általánosságban véve is vitatta, hogy rosszul költötte volna el a kormány a fejlesztési pénzeket.
Propagandafüzet
Az előző hét és fél év kormányzati tevékenységéről szóló füzet jelenik meg hamarosan – erről beszélt Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető a fórumon.
