Kopaszi-torony: tájseb vagy jelkép?

Varsót és Prágát nem zavarják a kis felhőkarcolók, ettől még nem biztos, hogy nekünk is szükségünk van rájuk.

A Mol Campus névre keresztelt projekt honlapján egyébként a cég meg is mutatja, hogy Budapest egyes pontjairól hogy fog kinézni az új torony. A képek tanúsága szerint a Duna budai partjáról gyakorlatilag fel sem fog tűnni a jelenléte, mivel a Gellért-hegy kitakarja az új épületet. A pesti oldalról nézve, illetve a Margit-híd budai hídfőjétől dél felé tekintve azonban többnyire feltűnik az épület a Gellért-hegy lábánál. Az tehát nem kérdés, hogy a Mol Campus tornya a világörökség részének számító városkép része lesz – a kérdés inkább az, hogy ezt mennyire tartjuk zavarónak. Nigel Dancey, az épület tervezője a Hvg.hu-nak arról beszélt, hogy egy 120 méteres épület ma már nem is számít felhőkarcolónak; és azt is hozzátette, hogy szerinte Budapest nem ragadhat bele a múltba. Továbbra sem mindenki osztja azonban Dancey véleményét, sőt. 

 – Közmegegyezés, hogy ezeket a várossziluett vonalát jelző magasságokat nem lyukasztjuk át, nem bontjuk meg – mondja a városképről Schneller István, Budapest volt főépítésze lapunknak. Vegyük gyorsan sorba, hogyan is rajzolódik ki ez a sziluett. A különböző funkciókat ellátó magas építményeken, így ipari kéményeken és adótornyokon túllépve Budapest két legmagasabb épülete a Szent István-bazilika és az Országház a maguk 96 méterre nyúló kupoláival. A Duna másik partján ezt a folyó fölé 130 méterre magasodó Gellérthegy, illetve az alacsonyabban fekvő Várhegy és a vár kupolája egészíti ki a háttérben Buda dombjaival. A pesti oldalon kiemelkedő magasságú épület még a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téren álló, 88 méter magas Elméleti Tömbje. 

– Ez a helyszín pedig nagyon közel van a világörökségi területhez: ha megnézzük a térképet, ezt a terület ugyanolyan messze van a Március 15. tértől, mint a Parlament – mondja a volt főépítész. 

Arról nem is beszélve, hogy ezen a területen a Főváros Önkormányzata által jóváhagyott eredeti városrendezési terv szerint a legmagasabb épület hatvanöt méteres lehetne – ennél magasabb épületeket a környéken egyébként egészen közel, a Csepel-sziget északi csücskén engedélyezne a terv. A BudaPart magasházának magasságát azonban ezt a városrendezései tervet semmibe véve, a gyorsított eljárás lehetőségeit kihasználva, az átfogó tervet csupán erre az egy telekre módosítva fogadták el. Schneller István szerint a városfejlesztési koncepció kijátszása, ez az esetlegesnek tetsző módosítás utat nyithat a szerinte átgondolatlan toronyházas projektek előtt. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a BudaPart beruházásért is felelős Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. elmondta: álláspontjuk szerint a magasház megépítését lehetővé tevő szabályozási tervet a vonatkozó magyar jogszabályok, így a világörökség védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelve fogadták el. 

De nem csak a városkép egységét féltő kritikák érték a beruházást. A BudaPart-projektnek csak egy része a torony, ami körül méretben kisebb lakó- és irodaházak épülnek. Ha azonban ehhez még hozzáadjuk a Mol Campus huszonnyolc emeletén dolgozókat, új problémával is szembesülünk. Többen szóvá tették – és a Kopaszi-gátra járók is tisztában lehetnek ezzel –, hogy a terület tömegközlekedési és autós infratstruktúrája jelenleg nem éppen kielégítő, ehhez jönne még hozzá a több ezer új lakó és itt dolgozó ember kiszolgálása, amihez a közeli 1-es villamos és a mostani buszjáratok nyilván elégtelenek lesznek.

A csepeli magasházas tervek kapcsán Schneller István is hangsúlyozta, hogy oda is csak az infrastruktúra megfelelő megerősítésével – tehát például az északi és déli HÉV-vonalakat összekötő ötös metró kiépítésével – lenne érdemes ilyen negyedet tervezni. 

A Property Market erre reagálva lapunknak elmondta: jelentős közcélú infrastrukturális beruházást is meg fognak valósítani a belső út és közműhálózat, valamint a BudaPart főterének kialakítása mellett – ezek között legfontosabb a Dombóvári út Rákóczi hídi felhajtója közlekedési csomópontjának átépítése és bővítése, középtávon pedig például Fonódó 2 villamoshálózat, a buszjáratok sűrítése-fejlesztése és BUBI-állomások kiépítése van tervben. A Fonódó 2 tervezése a BudaPart fejlesztőjének finanszírozásában jelenleg is folyamatban van. Schneller István ezzel kapcsolatban elmondta: nem csak a tervezésben, a megvalósításban is részt kellene venni, ahogy az számos hasonló projekt esetében megvalósult külföldön. 

Kérdés azonban az is, hogy a kormányzat hogy áll hozzá az első budapesti toronyház fejlesztéséhez. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára ugyanis azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy a kormány nem fogja hagyni a felhőkarcoló felépülését, mivel az szerintük is fenyegetheti Budapest világörökségi besorolását. Lázár János pedig egyrészt szintén arról beszélt, hogy az Országháznál magasabb épület építését csak a „mohóság” motiválhatja; másrészt viszont október elején már Csepreghy harcias hozzáállására rácáfolva azt mondta, hogy neki, illetve a kormánynak nincs jogköre, hogy befolyásolja a felhőkarcoló sorsát. Ettől függetlenül a miniszter „tájsebnek” tartaná a tornyot, és ezt Tarlós István főpolgármesternek is megírta. Kérdés, hogy ha valóban lenne szándék a kormány részéről, akkor tényleg nem lennének megfelelő eszközök a cél eléréséhez. 

A helyzet tehát úgy áll, hogy a praktikus vállalati érdek egy torony álmában manifesztálódott, a fővárosi és kerületi vezetés pedig a korábban elfogadott tervek ellenére zöld utat adott a projektnek – ezzel szemben a kormány kissé erőtlen tiltakozása és a hazai építésztársadalom ennél határozottabb ellenérzései állnak. Hogy felépülése esetén „tájseb” vagy jelkép lesz-e a Mol Campus, ahogy azt Újbuda főépítésze gondolja, azt egyelőre nem tudhatjuk. Schneller István azonban arra emlékeztet minket, hogy irodaházak a legritkább esetben válnak jelképpé: ha megvizsgáljuk az ilyen épületeket, azt találjuk, hogy ezek mindig olyanok, amelyek valamiféle közösségi funkciót töltenek be. Ez a fajta minőség pedig nem igazán függ attól, hogy milyen magas egy épület.