Nem kell Nyugatra mennünk égbe nyúló épületekért, elég átnézni a visegrádi szomszédságba. Varsóban immár több mint hatvan éve nyújtózik az ég felé a szovjet nép ajándéka, a sokak által gyűlölt Kultúra és Tudomány Palotája: az épülettel kapcsolatos ellenérzések viszont nem fogták vissza a lengyel főváros terjeszkedését az ég felé. Összesen két tucat épület magasodik száz méter fölé, és jelenleg is hat ilyen épül, ebből a Foster + Partners által tervezett Varsó Torony 310 méteres lesz. Prága Pankrác negyedében három épület nyúlik száz méter fölé, és épül egy negyedik is; de Pozsonyban is találunk hat ilyen magasságot elérő épületet, és a közeljövőben átadják Nivy Tower 125 méter magas tömbjét is.
Budapest sem először álmodik felhőkarcolókkal – sőt, talán mondhatjuk azt, hogy a város sziluettjében alapvetően idegen torony- és magasházakról szóló vita az elmúlt évtizedekben folyamatosan vissza-visszatért, most pedig csak újra kiéleződött. A témában megszólaló hazai építészek szerint Budapestnek – finoman szólva – sem praktikus, sem városképi szempontból nincs szüksége ilyen jellegű épületekre. Eközben viszont, mint látjuk, a környező országokban is sorra-másra épülnek az egyre magasabb épületek. A kérdés valójában tehát úgy szól: vajon Budapest álmodik felhőkarcolókkal, vagy csak Budapestre álmodnak felhőkarcolókat?
Az újbudai Kopaszi-gát mellett kezdődő BudaPart-projekt kapcsán már tavaly szó volt egy magasház építéséről: egy kissé esetlen, százhúsz méteres hasáb tűnt fel az új városrészként hirdetett lakó- és irodanegyed látványtervein. Az elmúlt hónapban azonban új, csinosabb látványterv került elő, és az is kiderült, hogy a tervezett toronyház a jelenleg öt kerületben szétszórt Mol-csoport új székháza lenne a világhírű Foster + Partners tervezésében. A vita azonban már tavaly elindult az ügyben: az Urbanistának nyilatkozó Golda János építész arról beszélt, hogy nem erőltetné a magasházakat, de nem is zavarná egy ilyen beruházás; Varga-Ötvös Béla városfejlesztő közgazdász viszont több szempontból is kritizálta az elképzelést. Szerinte ugyanis a magyar fővárosban nincs „magasépítési kényszer”, egy magányosan álldogáló magasház roncsolja a város egyébként páratlan sziluettjét. Körmendy Imre építész, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke pedig egyenesen arról beszélt, hogy vannak városok – mint Róma vagy Washington D.C. –, ahol nincs helye toronyházaknak, és Budapest is ilyen.