Pénzhiány miatt maradnak a jogsértő állapotok a szociális otthonokban

A zsúfoltság visszatérő alapjogi probléma az ombudsmani jelentésekben.

A forráshiány és a szervezeti feltételek miatt nem tudják azonnal orvosolni a szociális otthonokban feltárt jogsértések 30-35 százalékát – válaszolta megkeresésünkre az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). Az ideálistól tehát minden bizonnyal még távol áll, ugyanakkor nem elkeserítő képet mutatnak Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának vizsgálatait követő lépések a szociális ellátórendszerben. Hivatala ajánlásainak 65-70 százalékát a jogsértéseket elkövető címzettek elfogadják, és beépítik intézkedési tervükbe. Hangsúlyozták, hogy a fenntartók együttműködők akkor is, amikor a hiányzó feltételek miatt nem áll módjukban teljesíteni az ajánlásokat.

Az ajánlások elfogadása a megszólított hatóságok, intézmények felelőssége, ugyanis az ombudsmannak nincs olyan eszköze, amellyel kötelezhetne azok végrehajtására. Azonban senki sem dőlhet hátra elégedetten: fontos kiemelni, hogy a jogsértő állapotokat felszámolni igyekvő intézményeknek igencsak érdemes megfogadniuk a hosszas vizsgálatok utáni ombudsmani ajánlásokat, ugyanis

a folytonos jogsértések kártérítési pereket is maguk után vonhatnak.

Más területen ugyan, de erre volt már példa. Ezres nagyságrendben adtak be napjainkig kártérítési igényeket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára a magyarországi börtönökben embertelenül kis cellában tartott elítéltek. Ezeket sorra veszíti el a magyar állam – nagy változások nem történtek az elmúlt években.

Amikor az AJBH-t arról kérdeztük, hogy milyen eredményeket tartanak a legfontosabbnak, illetve miben van szükség előrelépésre, válaszukban hangsúlyozták, hogy ilyen kiemelést nehéz tenniük, ugyanis mindegyik eset a maga nemében egyedi. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a visszatérő jogsértésekre.

Az AJBH a szociális intézményekre vonatkozó kiemelt ajánlása a zárt intézmények utóbbi időben sokat hallott „kitagolása”, amely a nagy létszámú szociális ellátó intézmények kiváltását jelenti kisebb létszámú otthonokkal. Székely Lászlóék tovább sürgetik az olyan programokat, mint ami a fóti „gyermekvárosként” ismert Károlyi István Gyermekközpontban is megkezdődött már. Az intézmény évente több száz állami gondozott, menekült, valamint fogyatékkal élő gyermek otthonául szolgált évtizedeken át. A gyermekváros már megkezdett kitagolásában visszaköszönnek Székelyék ajánlásai.

Az intézmények kiváltása több szempontból is indokolt: kevesebb ellátott jut majd a napjainkban nagyon leterhelt szakemberekre, a kisebb otthonokban családiasabb légkör alakítható ki, valamint nem kell adóforintokból hatalmas, elavult épületeket működtetni. Megjegyzendő, hogy az eddigi lépésekkel még távolról sem oldódott meg a probléma, ugyanis a kitagolás

leghamarabb 2036-ban zárulhat le a kormány ígéretei szerint.

Az AJBH külön említette a súlyos jogsértésekkel terhelt gödi Topházat, ahol az ombudsman idei vizsgálata feltárta, hogy a fejlesztés hiánya miatt mindennapossá vált az ellátottak közötti bántalmazás és agresszió. A lakóknak nem voltak saját ruháik, csak eseti jelleggel öltöztették fel őket, sőt az adományba kapott ruhaneműkből a gondozók „tuributikot” szerveztek maguknak.

A vizsgálat után üdvözölték, hogy a széles körű felháborodást kiváltó esettel kapcsolatos ajánlásaikat részben megfogadta a kormány, amit beépítettek egy harmincpontos intézkedési tervbe is – ennek elemei megvalósítását legkésőbb szeptemberben meg kellett kezdeni az intézményben. A kormány ugyanakkor nem tette még közzé a részletes tervet.