Sorosozástól mentes, kedélyes beszélgetés lett a Gulyás–Bárándy-vitából

A két politikus baráti eszmecseréje éles ellentétben állt Németh Szilárd és Molnár Zsolt már-már ordítozásba fulladó vitájával.

A két jogász végzettségű képviselő szerdai beszélgetése leginkább kedélyes baráti eszmecserére emlékeztetett, ami éles ellentétben állt azzal, amit a politika iránt érdeklődök a fideszes Németh Szilárd és a szocialista Molnár Zsolt már-már ordítozásba fulladó vitájakor láthattak nemrégiben. Ugyanakkor a beszélgetés újabb muníciót adhat azoknak, akik szerint a megroppant MSZP-t segíti a centrális erőtér politikájának fenntartásában érdekelt Fidesz azzal, hogy politikusai rövid időn belül harmadszorra vitatkoznak szocialistákkal. Az egyébként zártkörűként meghirdetett esemény abból a szempontból is rendhagyó volt, hogy nemcsak hogy nem esett szó a Fidesz legfőbb kampánytémájának számító migráció kérdéséről, de még csak Soros György neve vagy a Soros-terv kifejezés sem hangzott el.

Bár a vitának helyet adó terem nem telt meg zsúfolásig, viszonylag sok fiatal érdeklődött a két politikus beszélgetése iránt. Az eredetileg jog- és politológushallgatók számára, a Politológus Műhely által szervezett vitán az első témák közt merült fel a magyar jogállamiság helyzete. Gulyás erről úgy vélekedett, a magyar politikai viták általánosságban véve is durvábbak lettek, így a politikusok csak szélsőséges kijelentésekkel tudnak a hírekbe kerülni, vagyis ennek tulajdonította a demokrácia állapotával kapcsolatos keményebb bírálatokat. Egyébként pedig emlékeztetett, hogy az ország választásra készül, „ami nem a diktatúrák sajátja”, ám azt elismerte, hogy arról lehet vitatkozni, hogy milyen a jogállamiság minősége. Bárándy a választójogi rendszer Fidesz-kormány általi átalakítását említette felvetve annak kérdését, hogy a választásokon „egyáltalán labdába rúghat-e valaki, aki nem a kormánypárt. [ ] Olyan, mintha úgy akarnánk egy ökölvívó-mérkőzést lefolytatni, hogy az egyik félnek összetörnénk az ujjait, és ráadnánk a kesztyűt.” Arról is beszélt, hogy szerinte ma a hatalomnak nincsenek valódi ellensúlyai, aminek főként személyi okai vannak. „Azt kijelenteni, hogy nincs jogállam, nyilván politikai túlzás” – mondta, hozzátéve hogy viszont az is biztos, hogy a helyzet romlott az elmúlt időszakban. Gulyás szerint viszont több fronton éppen hogy előrelépést hozott a Fidesz-kormányzás, például a gyülekezési jogot tekintve, amely érvényesülésének mélypontja 2006 őszén volt. Azt viszont elismerte: legitim politikai vita alapját képezhetik az intézményeket vezető személyekre vonatkozó kritikák, és azt sem vitatja, hogy „a magyar közigazgatás egyik problémája valóban a politikai zsákmányszerzésre való hajlam”. Hangsúlyozta ugyanakkor, a normális jogállam működéséhez szükséges keretek megvannak.

Bárándy a 2006-os események kapcsán úgy reagált: ezekről is lehet vitatkozni, de az más helyzet volt, miután nem a jogrendszer átalakításával kapcsolatban zajlott a „polémia”, hanem az állam működését lehetett vitatni. „Történtek jogsértések? Hát persze! Hogy a fenébe ne!” – mondta megjegyezve, hogy „mindkét oldalon” volt rájuk példa.

A két politikus a köztársasági elnöki feladatok megítélését is eltérően látja. Bárándy szerint Schmitt Pál volt államfő korábbi kijelentése, mely szerint ő nem a jogalkotás ellensúlya, hanem a motorja szeretne lenni, „a szerepének tökéletes félreértelmezése volt”. Gulyás viszont arról beszélt, ha volt „pártos” köztársasági elnöki működés, akkor azt Göncz Árpád munkássága testesítette meg, aki nem írta alá a fontos törvényjavaslatokat akkor, amikor egy számára nem szimpatikus párt volt hatalmon. „Ennek ellenére nem látom, hogy ez Göncz Árpád kultuszán komoly sebeket ejtett volna – jegyezte meg. – Schmitt Pál egy elvet elmondott, ami vagy helyes, vagy nem, és két év alatt ehhez tartotta magát.” Ezért szerinte ha Göncz Árpád esetén indokolt a kultusz, akkor Schmitt Pállal kapcsolatban is meg kellene honosítani.

Bárándy az ügyészség működését is kritizálta. Mint elmondta, míg a szervezetnek általában 97 százalékos váderedményessége van – ami azt jelenti, hogy a bírói ítéletek tanúsága szerint az ügyészség az esetek 97 százalékában megalapozottan és helyesen emelt vádat –, addig ez ha politikai érintettségű ügyekről van szó, az 50 százalékot sem éri el. „Nagyon érdekes, hogy ezekben az ügyekben valahogy sosem indul meg az eljárás” – jegyezte meg. Gulyás erre saját pártja számára kellemetlen érvvel vágott vissza, nevezetesen azzal, hogy az előző ciklusban is folyt büntetőeljárás fideszes képviselők ellen, és ez alól a jelenlegi kormányzás sem kivétel. „Most is van olyan képviselőtársam, akivel szemben az egyik legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény miatt kell büntetőeljárás” – jelentette ki az érintett nevének említése nélkül, aki egyébként a Voldemort Nagyúrként elhíresült Mengyi Roland. Majd viccelődve megjegyezte Bárándynak: sosem gondolta volna, hogy ezt az érvet védelemként kell elmondania, „ezért kérem, tartsa is titokban, nem ezzel szeretném a saját frakcióm választási indulási esélyeit erősíteni”. Gulyás később azt is hozzátette, hogy ez az eset önmagában cáfolja, hogy az ügyészség ne emelne vádat kormánypárthoz köthető személyek ellen.

A beszélgetés további részét leginkább az MSZP tragikus helyzete és Gyurcsány Ferenc ügye uralta. Bárándy Botka László volt szocialista miniszterelnök-jelölt visszalépéséről azt mondta: nagyon nem örülnek neki. „Olyan helyzet alakult ki, amelyből ennek az oldalnak vagy sikerül kikerülni, vagy nem” – jelentette ki. Az ellenzéki politikus elismerte, hogy „mi most nem a csúcsponton vagyunk”. Azt pedig borzasztónak nevezte, hogy egyes pártok azért, hogy az egyszázalékos támogatottságukat feltornázzák másfélre, azzal „szórakoznak”, hogy közösen ünnepel az ellenzék október 23-án vagy sem. „Ezt kívülről látva én tényleg megértem azt, aki azt mondja, hogy »na ezekre nem bíznám a kutyámat sem«” – fogalmazott Bárándy.

Ugyanakkor úgy véli, a baloldal szakmai tudását, emberállományát és politikai tapasztalatát tekintve igenis alkalmas a kormányzásra. „Nem hiszem azt, hogy ne lehetne egy lapon említeni Balog Zoltánt és Hiller Istvánt. Mind a kettő alkalmas ember arra, hogy vezessen egy minisztériumot” – mondta Bárándy. Hangsúlyozta: a baloldal meggyengülése nem a politikusainak személyes sorsa miatt lenne kár, mert az „a kutyát sem érdekli”. „Őszintén szólva én is így állok ehhez hozzá, az én dolgom, elmegyek ügyvédnek utána, és nincsen ezzel probléma” – jegyezte meg, hozzátéve: viszont ha nincs rotáció a politikában, az baj. Ehhez hasonlóan azt is bajnak tartaná, ha a „szélsőségek” erősödnének meg. „Bízom abban, hogy hosszú távon ebben az országban alapvetően két mérsékelt oldal fog majd küzdeni. Nekem az is mindegy ilyen szempontból – és ezt le fogom tagadni, szűk körben mondom csak –, hogy ezt a baloldalt MSZP-nek, Demokrata Pártnak vagy LMP-nek hívják” – jelentette ki a hallgatóság derültségét kiváltva.

Gulyás úgy látja, a baloldal alapvető problémája, hogy Gyurcsány Ferenc maradt a vezére. Bárándy szerint viszont az MSZP „nem Gyurcsány kottájából játszik”, és leszögezte: nem is kívánják a gyurcsányi politikát folytatni. „A fene se akarja vissza a Gyurcsány-kormányzást!” – nyomatékosította. Sőt, arról is beszélt, hogy az lenne szerencsés, ha Demokratikus Koalíció elnöke nélkül állna össze az ellenzéki pártok közös listája, de ez a volt miniszterelnök döntésén múlik. A szocialista politikus egyébként azzal is igyekezett bizonyítani a Gyurcsányt elutasító álláspontját, hogy elmondta a hallgatóságnak egy személyes történetét. Eszerint mikor még Gyurcsány volt a kormányfő, Bárándy volt az egyetlen, aki inkább visszautasította azt, hogy elvállalja a miniszterelnöki megbízotti pozíciót. Ennek oka pedig az volt, hogy nem értett egyet azzal, amit Gyurcsány csinált. Ugyanakkor Bárándy szerint „kényszerű összefogásra” van szükség, mert „ez a választási rendszer a Fideszre lett alakítva”.

A politikusokat kérdezték a közbeszéd állapotáról. A Fidesz frakcióvezetője arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt annak javulására, úgy válaszolt: „a következő hat hónapban semmilyet, utána mérsékeltet”. A képviselők egyébként felvetették a média felelősségét is, miután a sajtó gyakran csak a szélsőséges politikusi megnyilatkozásokat közli. „A kérdés az, hogy marad-e a politikában egy olyan szint, ahol lehet nem csak az egyszerű választási szlogenek szintjén beszélni. Ez meg attól függ, hogy a társadalomban van-e erre igény” – mondta Gulyás Gergely.

Bárándyt a közönség faggatta a Botka által említett, MSZP-ben lévő fideszes ügynökökről, ám a szocialista politikus azt mondta, nem tud róla, hogy a pártjában lennének ilyenek. „Aki tud, az nevezze meg és hozzon bizonyítékot!” – szólított fel. Czeglédy Csaba ügyéről pedig úgy nyilatkozott: nem állítja, hogy nem lehetnek szabálytalanságok, de koncepciós eljárásnak tartja. „Minden egyes választási kampányban a Fidesz előrángat egy-két ilyen ügyet, és felhasználja az ügyészséget erre” – mondta. Szerinte Czeglédy esete olyan ügy, „amelyből lehet politikai tőkét kovácsolni, mert megkárosított diákokról szól a történet”. Azt is megjegyezte Bárándy, hogy míg Czeglédy előzetesben ül, addig a Gulyás által említett kormánypárti politikus – aki ellen büntetőeljárás van folyamatban – nem. „Még jó, hogy előzetesben van Czeglédy, furcsa lenne, ha nem ott lenne” – vágott vissza Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a „végtelenül amorális” ügyben hárommilliárd forintos kár keletkezett. Erre viszont Bárándy Gergely egyebek közt azt hozta fel, hogy Czeglédy sok pert nyert meg fideszes politikusok ellen.