Ilyen büntetést kaphatnak Magyar Péter és szabadcsapatai az újságírók bántalmazásáért

A nyilvánosan tett, beazonosítható csoportokra irányuló erőszakos vagy gyűlöletes megnyilvánulások, amelyek a sajtómunkások fizikai bántalmazására uszítanak, közösség elleni uszítás bűntettét valósíthatják meg, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – jelentette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Mint arra felhívta a figyelmet, a bíróságokat különös felelősség terheli, hiszen hiába vannak szigorú normák, ha azokat a törvénykezés során nem érvényesítik. Hozzátette, a politikai kommunikáció szabadsága nem terjedhet ki a másik ember személyiségi jogainak, emberi méltóságának vagy testi épségének sérelmére.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az újságírók tevékenysége a demokratikus közélet részét képezi, és jogállamban elengedhetetlen, hogy a sajtó képviselői biztonságban, zavartalanul végezhessék munkájukat – politikai hovatartozástól függetlenül. Aki e jogukat erőszakkal korlátozza, az nem csupán egy szakmát támad, hanem a demokrácia alapvető működését kérdőjelezi meg – jelezte.

Akár három év börtön is járhat az újságírók elleni uszításért

Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a Tisza Párt és Magyar Péter a „propagandistázással” is túllépte a jogszerűség határait. A közösség elleni uszítás akkor valósul meg, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszít bizonyos csoportok ellen. 

A nyilvánosan tett, beazonosítható csoportokra irányuló erőszakos vagy gyűlöletes megnyilvánulások, amelyek a sajtómunkások fizikai bántalmazására uszítanak, közösség elleni uszítás bűntettét valósíthatják meg, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Magyarországon – ahol korábban egy riporter arról faggathatta interjúalanyát, hogy az mennyiért vállalná Orbán Viktor kormányfő meggyilkolását – az Alkotmánybíróság egyértelműen állást foglalt ebben a témakörben. Eszerint a közügyek megvitatásánál a szólásszabadság kiemelt védelmet élvez, ugyanakkor az ilyen jellegű véleménynyilvánítás akkor korlátozható szűk körben, ha a másik személy emberi mivoltában való megalázására irányul. Az ilyen közlésekre nem terjed ki a véleménynyilvánítás szabadsága – tudatta az alkotmányjogász.

Nincs korlátozás nélküli szabadságjog

Ifj. Lomnici Zoltán arra is kitért, hogy az ilyen típusú jogi korlát nem csupán magyar sajátosság. A német alkotmánybíróság a híres Mephisto-ügyben világosan meghúzta a művészi szabadság határait. A testület álláspontja szerint egy demokratikus, társadalmi együttműködésre épülő államban nem létezhet teljesen korlátozás nélküli szabadságjog, hiszen minden alapjog gyakorlása más személyek jogait is érintheti. Ennek megfelelően 

a művészeti kifejezés szabadsága sem érvényesíthető mások emberi méltóságának sérelmével. 

Friss hír, hogy átkutatták a házát és ügyészségi nyomozás zajlik az ellen a 65 éves személy ellen, aki az X közösségi platformon Robert Habeck korábbi alkancellárt „gyengeelméjűnek” nevezte. 

Mindezek fényében nem hagyható figyelmen kívül az előadóművészek felelőssége sem. A színpadon történő, a miniszterelnök kivégzését szimbolikusan megjelenítő performansz különösen problematikusnak tekinthető egy olyan társadalmi és nemzetközi közegben, ahol a politikai vezetők elleni erőszakos támadások valósak.

Egy ilyen helyzetben a művészi kifejezés szabadsága nem abszolút: a gyűlöletre, erőszakra vagy mások emberi méltóságát sértő tartalmakra való felhívás nem élvez alkotmányos védelmet. 

Az előadó közéleti szerepvállalása, ismertsége, valamint a véleményformálásra való képessége révén a hatás is megsokszorozódik, így a vele járó felelősség is fokozottabb.

Ez a felelősség nemcsak morális természetű, hanem jogi következményekkel is járhat, amennyiben a művészi megnyilvánulás túlterjeszkedik az alkotmányosan védett kereteken – fogalmazott a Századvég tudományos igazgatója.

Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz, a tokatábornok éppen egy munkáját tisztességgel végző újságírót lökdös (Forrás: Hír TV)