Nyílt levélben fordultak Tarlós István főpolgármesterhez azok a belső-erzsébetvárosi lakók, akik hónapok óta tiltakoznak a városrészben kialakult bulinegyed, illetve az azzal együtt járó éjszakai tömeg, zaj, szemét és bűnözés miatt. Azt írják: Tarlós III. kerületi polgármesterként sikeresen kezelte a hasonló lakossági problémákat a Szigettel kapcsolatban, így bizonyára megérti azokat, akiknek a szomszédságában az év 365 napján van fesztivál.
Az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoportban szerveződő tiltakozók – akik a nyílt levélhez egy képválogatást is csatoltak a környéken uralkodó állapotokról – azt írják: nem a bulinegyed mint jelenség ellen vannak, hiszen megértik, hogy egy „rendkívül dinamikusan fejlődő világvárosban szükség van ilyesmire”, de úgy vélik, hogy az tarthatatlan állapot, hogy ez a terület a város történelmi központjában jött létre, ráadásul nem szerves fejlődéssel, hanem a kerületvezetés döntései következtében.
A tiltakozók ezért arra kérik Tarlóst, hogy központi szinten kezdeményezzen szakmai és társadalmi vitát arról, hogy Budapest mely kihasználatlan területén lehetne kijelölni egy új, valódi bulinegyedet. Az ugyanis nem tartható, hogy Belső-Erzsébetvárosban „abnormális mennyiségű”, egy fél négyzetkilométeren 400-500 kocsma és szórakozóhely található, így a lakók nem tudnak aludni, reggelente pedig a gyerekeknek „hányáson és üvegszilánkokon keresztül” kell óvodába vagy iskolába menniük.
Az erzsébetvárosi képviselő-testület október 3-án leszavazta azokat a kezdeményezéseket, amelyek megszüntették volna a Nagykörúton belüli terület kivételezett helyzetét – vagyis azt az állapotot, hogy nincs kötelező záróra. A kérdést – amely kifejezetten Belső-Erzsébetvárosra és az éjfél, illetve reggel 6 közti, kötelező zárórára vonatkozik – a helyi választási bizottság hitelesítette, de a tiltakozók ezt a határozatot megfellebbezték.
Úgy vélik ugyanis, hogy a népszavazás csak időhúzás, illetve „jogilag és morálisan erősen kétséges” a kezdeményezés. Egy esetleges referendumon ugyanis „a teljes kerület szavazhatna arról, hogy a kerület egyharmadának sérüljenek-e az alkotmányos jogai”. Ha ugyanis a népszavazás érvénytelen lenne, az önkormányzat széttárhatná a karját és levehetné a napirendről a kötelező záróra kérdését.
Még az sem egyértelmű, hogy egyáltalán van-e joga az önkormányzatnak elrendelni bármilyen zárórát: a Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis azt írta Oláh Lajos parlamenti képviselő kérdésére, hogy jogi álláspontjuk szerint a világörökségi területen (Belső-Erzsébetváros nagyrészt annak számít) egy 2013-as törvénymódosítás óta az önkormányzat nem szabhatja meg, meddig lehetnek nyitva az üzletek. Erre hivatkozva pedig még egy sikeres népszavazás eredményét is figyelmen kívül lehetne hagyni.
