A mártírokra emlékeztünk a gyásznapon

Félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt. A rákoskeresztúri Új köztemetőben Boross Péter emlékezett.

A nemzeti gyásznapon megemlékezésekkel, gyertyagyújtással, emlékkoncerttel tisztelegtek a mártírok előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján.

Az emlékezés első hivatalos eseményeként szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett vonták fel, majd engedték félárbócra Magyarország nemzeti lobogóját.  A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A Parlament főlépcsője feletti két erkélyen egy magyar zászló, illetve egy fekete gyászzászló lengett.

A Kossuth téri megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai, valamint a katonai attasétestület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint Budapest Helyőrség Zenekara – írja az MTI.

A rákoskeresztúri Új köztemetőben tartott megemlékezésen Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke emlékezett a mártírokra. 

- Nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar - jelentette ki az MTI tudósítása szerint a politikus a Nemzeti Gyászparkban a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös rendezvényén.

A közalapítvány elnöke úgy fogalmazott: amikor az elnyomás, az \"idegenesség\" eluralkodik, akkor gyönyörű szabadságharcokkal ékesítjük történelmünket. Hozzátette: ez történt 1956. október 23-án is, amikor \"felrobbant a nemzet lelkében\" a szabadságvágy.

A másik fontos történelmi tapasztalatnak azt nevezte, hogy \"csak magunkra számíthatunk\". Ezt erősíti a Rákóczi-szabadságharc, 1848-49 emlékezete, és ezt erősítik az 1956-ban történtek is, amikor \"a Nyugat sietett megnyugtatni a Szovjetuniót\", hogy nincsenek érdekei Magyarországon. Semmilyen nagy súlyú tiltakozás vagy az agresszor elleni embargó nem volt - fűzte hozzá.

Vagyis - folytatta - \"soha ne számítsunk arra\", hogy bármely hatalom felvállalja az érdekeinket, ha azok nem esnek egybe az övéivel.

Arról is szólt, hogy egyre többen vannak azok, akik számára 1956 már csak történelem, és egyre inkább azzá válik. Ezért \"kötelességünk újra és újra megemlékezni és utódainkra ráhagyni\" ezt az emlékezetet. \"Kötelességünk megteremteni\" a feltételeit annak, hogy a következő generációk se felejtsék el a hősöket és tisztelegjenek előttük - mondta. Ugyanakkor kötelessége minden magyarnak felemelni a szavát, ha a mártíromságot nem tisztelő hangok erősödnek fel - fűzte hozzá.

Mint mondta, szilárdnak kell lennünk abban, hogy arra neveljük az utódainkat, hogy a haza minden előtt.

A volt miniszterelnök az ünnepség végén fejet hajtott a halott forradalmárt jelképező nyitott sírnál, majd a megemlékezés résztvevői elhelyezték koszorúikat. Az \'56-os szervezetek mellett koszorúztak a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Honvéd Vezérkar, a fővárosi önkormányzat, a Fidelitas és az LMP képviselői.

A központi megemlékezést 13 órakor a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél rendezték. Itt Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, ma már Magyarország önálló, és \'56 szelleme fundamentumként szolgál mindenki számára, aki a közért, a nemzetért dolgozhat. Azt mondta: az akkori rendszert az egész magyar nép söpörte el; a világon páratlan szabadságharc bontakozott ki, amely azért indult, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, miként éljen.

Ugyanitt Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere arról beszélt: a november 4-i nemzeti gyásznapon valójában az életet éltetjük, ugyanis azokra a napokra emlékezünk, amikor Magyarországon jobban akartak élni, mint bármikor. Ez volt Európa legdicsőségesebb két hete - mondta.

 A Szent István-bazilikában 18 órától emlékkoncertre várták az érdeklődőket. A Magyar Rádió Gyermekkórusa Johannes Brahms Ave Maria című kórusművét adta elő. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától Beethoven Egmont-nyitányát és 3. szimfóniáját hallhatták az emlékezők. A bazilikánál 19 órától mécsesek és fényfestés is megidézte a mártírok emlékét.

A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök Falánál egész nap gyertyagyújtással tisztelegtek az áldozatok előtt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én kezdődött invázió pecsételte meg. A hatalmas túlerőben lévő szovjet hadsereg többnapos utcai harcban tudta csak felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is.

A kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét.